| Rudolf Lipschitz | |
| Született | Rudolf Otto Sigismund Lipschitz 1832. május 14. Königsberg |
| Elhunyt | 1903. október 7. (71 évesen) Bonn |
| Állampolgársága | porosz |
| Gyermekei | Gertrud Lipschitz |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | rektor (1874–1875, Bonni Egyetem) |
| Iskolái |
|
| Sírhelye | Poppelsdorf Cemetery |
A Wikimédia Commons tartalmaz Rudolf Lipschitz témájú médiaállományokat. | |
Rudolf Otto Sigismund Lipschitz (Königsberg, 1832. május 14. – Bonn, 1903. október 7.) német matematikus.
Apja földbirtokos volt. Matematikát szülővárosában, Königsbergben majd Berlinben tanult. Gyenge egészségi állapota miatt csak 1853-ban doktorált, tanárai Peter Gustav Lejeune Dirichlet és Martin Ohm volt. Négy évig középiskolai tanár Königsbergben. 1857-től a berlini a Friedrich Wilhelm Egyetem tanára. 1862-től a breslaui központi Friedrich Wilhelms Universität professzora. Tanártársaival kialakította a matematikai szeminárium és a matematikai fizika oktatásának módszertanát. 1864-től a bonni Friedrich Wilhelms Universität tanára. 1868-ban Felix Klein tanára volt.
Az alkalmazott matematika szinte minden területén dolgozott.
Breslauban írt két szakkönyvet.
A (valós) függvények analízisének elméletében nevével jegyzik a Lipschitz-tulajdonságot és a Lipschitz-féle konvergenciakritériumot.