| Ez a szócikk feltüntet forrásokat, de azonosíthatatlan, hol használták fel őket a szövegben. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts lábjegyzetekkel ellátni az állításokat! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye |
| SRCM Mod. 35 | |
| Típus | kézigránát |
| Ország | |
| Alkalmazás | |
| Használó ország | |
| Háborús alkalmazás | második világháború |
| Műszaki adatok | |
| Tömeg | 240 g |
| Hosszúság | 85 mm |
| Átmérő | 57 mm |
| Töltet típus | TNT |
| Töltetsúly | 43 g |
Az SRCM Mod. 35 egy kézigránát, melyet 1935-ben rendszeresített az olasz hadsereg, majd alkalmazásra került a második világháborúban, és egészen az 1980-as évekig hadrendben tartották. A brit katonák az 1941-42-es észak-afrikai hadjárat alatt csak Vörös Ördögnek (Red Devils) nevezték a legelterjedtebb változat vörös színe miatt.
Az SRCM Mod. 35 kézigránátot 1935-ben rendszeresítették együtt az OTO Mod. 35 és a Breda Mod. 35 gránátokkal. Ezek a fegyverek alkották az olasz kézigránátok új generációját, melyekkel az olasz katonák a frontra indultak a második világháborúban. Az olasz átállás után a németek kezére jutott gránátokat Handgranate 328 jelöléssel rendszeresítették az Olaszországban harcoló német alakulatok. Az olasz hadsereg és a máltai fegyveres erők egészen az 1980-as évekig használták a típust.
Az SRCM Mod. 35 egy támadógránát, ami azt jelenti, hogy a robbanás után csak kis mennyiségű repesz szóródik szét, amely halálos hatósugara kisebb, mint a maximális dobási távolság, célja a használó katona támadásának fedezése, anélkül, hogy annak fedezéket kellene keresnie. Az átlagos dobási távolság 20-25 méter, míg a repeszhatás hatósugara 10-15 méter. A gránáttest alumíniumból készült, 43 gramm TNT-t tartalmaz, amely köré drótot tekertek, ez repül szét repeszként a robbanás után.