| Saxen | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Felső-Ausztria | ||
| Járás | Pergi járás | ||
| Irányítószám | 4351 | ||
| Körzethívószám | 07269 | ||
| Forgalmi rendszám | PE | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1820 fő (2018. jan. 1.) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 242 m | ||
| Terület | 19,06 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
| Saxen weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Saxen témájú médiaállományokat. | |||
Saxen osztrák mezőváros Felső-Ausztria Pergi járásában. 2025 januárjában 1687 lakosa volt.


Saxen a tartomány Mühlviertel régiójában fekszik a Dunától északra. Területének 26,1%-a erdő, 57,7% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 15 települést egyesít: Au (260 lakos 2025-ben), Dornach (119), Eizenau (20), Eizendorf (1), Gewerbepark (0), Hofkirchen (220), Knappetsberg (21), Letten (41), Oberbergen (4), Patzenhof (61), Reitberg (44), Saxen (677), Saxendorf (32), Solarpark (0) és Wetzelsdorf (187).
A környező önkormányzatok: északra Klam, északkeletre Bad Kreuzen, keletre Grein, délre Ardagger (Alsó-Ausztria), nyugatra Baumgartenberg.
Saxen templomát 823-ban említik először, amikor Jámbor Lajos császár átadta a passaui püspökségnek. Maga a település 1111-ben szerepel először az oklevelekben Sahssinchirchinn néven. 1147-ben Reginbert passaui püspök a waldhauseni kolostor alá rendelte a plébániáját. 1787-ben egy tűzvész következtében a falu nagy károkat szenvedett, leégett a plébánia is és odaveszett az összes feljegyzés. A napóleoni háborúk során az átvonuló franciák sok áldozatot szedő súlyos járványt hurcoltak be Saxenba.
A feudális birtokrendszer 1848-as megszűnését követően 1850-ben megalakultak Saxen községi önkormányzata, amelyhez 1875-ben Letten, 1938-ban pedig Eizendorf csatlakozott. 1869-ben megnyílt a postahivatal, 1883-ban a takarékpénztár, 1898-ban pedig a saxeni vasútállomás. Saxen zenekara Rudolf trónörökös esküvőjén játszott. 1922-ben Karl Lamberts mérnök üveggyárat alapított, amely az 1929-es világválságban tönkrement. 1997-ben megnyitották az August Strindberg svéd írónak szentelt Strindberg-múzeumot (ő a 19. század végén többször is Saxenben tartózkodott).
A 2002-es nagy árvíz után Eizendorf lakosait kitelepítették.
A saxeni önkormányzat területén 2025 januárjában 1687 fő élt. Lakosságszáma 2001 óta csökkenő tendenciát mutat. 2023-ban az ittlakók 92,1%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,5% a régi (2004 előtti), 4,7% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,3% a volt Jugoszlávia (Horvátország és Szlovénia kivételével) vagy Törökország; 1,5% egyéb ország polgára volt. 2001-ben a lakosok 94,7%-a római katolikusnak, 0,5% evangélikusnak, 1,2% ortodoxnak, 2,2% mohamedánnak, 1% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor egy magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német anyanyelvűeken (98,1%) kívül a horvátok és a törökök alkották 4-4 fővel.
A népesség változása:
| 2016 | 1 816 |
| 2018 | 1 820 |