| Schlumbergera | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Schlumbergera témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Schlumbergera témájú médiaállományokat és Schlumbergera témájú kategóriát.
|
A Schlumbergera (karácsonyikaktuszok) kis fajszámú nemzetségébe változatos alakú epifita kaktuszok tartoznak, melyek keresztezésével rengeteg kertészeti hibridet állítottak elő. Az így nemesített karácsonyikaktuszok a lakások közkedvelt növényeivé váltak, mivel virágzási periódusuk tél derekára esik.
Szűk elterjedési területük mindössze Brazília Rio de Janeiro tartományának szűk, Atlanti-óceánhoz közeli hegyvidéki területeire korlátozódik, ahol a köderdőkben epifiton, vagy ritkábban litofita (sziklás talajt kedvelő) növényekként találhatóak meg.
Alacsony, bokros növekedésű, kb. 30 cm magas, tagolt törzsű, lapos szártagú, villásan elágazó epifiton nemzetség. A törzs alsó (legidősebb) szártagjai 3-6 élűek, 4–6 cm hosszúak és 2–3 cm szélesek, szögletesek, a felső (fiatal) hajtások laposak, hosszúkás tojásdadok, az ízesülés helyén egyenesen levágottak, szélei lekerekítettek vagy az éleken 2-4 fog képződik. Minden szártag a legfelső végén sárgásbarna vagy feketés serteszőrcsomót képez. A hajtások végén megjelenő virág hosszú és nagy (kb. 7×7 cm), ragyogó piros vagy lila, magános vagy néha páros, sugaras szimmetriájú vagy többé-kevésbé zigomorf. A lepellevelek keskenyek, hosszan kihegyezettek és enyhén visszahajlanak. Termésük kb. 1 cm hosszú, a mag fényes fekete, apró.
Subgenus Epiphyllanthus Berger:
Subgenus Schlumbergera Lemaire:
Természetes hibridek:
Mesterséges hibridek: