Sanhszi

Sanhszi (山西省
Shānxī Shěng)
Rövidítés: 晋
pinjin rövidítés: Jìn
Név eredete山 shān – hegy
西 xī – nyugat
„A (Taihang) hegyektől nyugatra”
Közigazgatás
Ország Kína
Közigazgatási szinttartomány
SzékhelyTajjüan
Prefektúrák (地区)11
Megyék (县)119
Járások (乡)1388
A KKP tartományi bizottságának titkáraZhang Baoshun
张宝顺
KormányzóYu Youjun
于幼军
Terület156 800 km²,
19. a rangsorban
ISO 3166-214
Népesség
Teljes népesség34 915 616 fő (2020)
Népsűrűség213 fő/km²
Főbb nemzetiségekhan – 99,7%
huj – 0,2%
GDP 2004
GDP304,2 milliárd CNY,
18. a rangsorban
GDP per fő9120 CNY,
17. a rangsorban
A zárójelben szereplő rangsorok Kína tartományi szintű közigazgatási egységeinek összehasonlításában értendőek.
Sanhszi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sanhszi témájú médiaállományokat.

Sanhszi (egyszerűsített kínai írással 山西省 kiejtéseⓘ, pinjin átírással Shānxī Shěng, angol átírással Shanxi) a Kinai Népköztársaság északi tartománya. Székhelye és legnagyobb városa Tajjüan.

Sanhszi Kína széntermelésének központja, ám a környezetszennyezés miatt ebben a tartományban a legmagasabb a születési rendellenességgel világra jövők aránya.

Földrajz

Alakja paralelogramma-szerű. Kiterjedése: hosszúsága észak-déli irányban 682 km, kelet-nyugati szélessége 385 km, területe 156 700 km², ami az ország területének 1,6%-a. Szomszédai észak felől Belső-Mongólia, keletről Hopej, délről Honan, nyugatról Senhszi.

Északi határán, Belső-Mongólia felé a kínai nagy fal húzódik.

A tartomány területének 80%-a hegy, az átlagos tengerszint feletti magasság 1500 m-nél is nagyobb. A keleti Tajhang-hegység és a nyugati Lüliang-hegység közötti fennsíkon terül el. Legmagasabb pontja a Vutaj-hegy (3061 m) északkeleten. Déli határán a Csungtiao-hegység választja el a Sárga-folyó nyugat-keleti irányú részét Sanhszitól. Délnyugaton a Hua-hegy található, a Csinling-hegység része.

Középen völgyek sora található, melyekben a Fen folyó fut. Nyugati és délnyugati határfolyója a Sárga-folyó. A Fen és a Csin folyók, a Sárga-folyó mellékfolyói, északról délre folynak. Északi részén a Szangkan és a Huto folyók találhatóak, melyek a Haj folyó mellékfolyói. Legnagyobb tava a Hsziecse-tó délnyugaton.

Éghajlata szárazföldi monszun.

Történelem

A tartomány ősidők óta Kína része, de önálló tartománnyá csak a Ming-dinasztia idején szervezték. Számtalanszor vált harctérré a különböző kínai belharcokban, illetve az északi nomádok támadásai idején. Földrajzi helyzete és természeti viszonyai miatt korán kereskedelmi és pénzügyi központtá vált. Az utolsó császári dinasztia, a Csing-dinasztia idején Kína pénzügyi központja a tartományban fekvő Pingjao város volt. Az aránylag épen fennmaradt várost az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.

A 20. század első felében Kína más részeihez viszonyítva nyugodt hely volt a tartomány. A II. világháborúban megszállták a japánok. A japán kapituláció után területének nagy része a kínai kommunisták kezébe került. A rákövetkező kínai polgárháború négy évig tartott. A Kuomintang oldalán hadifogságba esett japán katonákat is bevetettek a harcokban, de végül 1949-ben a tartomány a Kínai Népköztársaság része lett.

Népesség

2014
36 500 000
2020
34 915 616

Közigazgatás

A tartomány 11 prefektúraszintű városra van felosztva.

VárosEgyszerűsített
kínai írással		Pinjin átírássalTerület
(km²)		Népesség
(fő, 2020)		Alapítva
(Kína)
Csangcse长治市Chángzhì Shì13 9453 180 8841975-07-09
Csincseng晋城市Jìnchéng Shì94252 194 5451985-04-30
Csincsung晋中市Jìnzhōng Shì16 3913 379 4981999-09-24
Hszincsou忻州市Xīnzhōu Shì25 1542 689 6682000-06-14
Jangcsüan阳泉市Yángquán Shì45591 318 5051972-03-09
Jüncseng运城市Yùnchéng Shì14 1834 774 5082000-06-14
Linfen临汾市Línfén Shì20 3013 976 4812000-06-23
Lüliang吕梁市Lǚliáng Shì21 1403 398 4312003-10-23
Suocsou朔州市Shuòzhōu Shì10 6261 593 4441988-03-24
Tajjüan太原市Tàiyuán Shì69095 304 0611949-10-01
Tatung大同市Dàtóng Shì14 0563 105 5911972-03-09

Jegyzetek

  1. ↑ Tabulation on 2020 China Population Census by County
  2. ↑ Kína: egyre több születési rendellenesség a környezetszennyezés miatt Archiválva 2013. április 28-i dátummal a Wayback Machine-ben – Transindex.ro, 2007. november 3.

További információk

Ez a kínai közigazgatási egységről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!