| Sármányvirág | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Krétai sármányvirág (Sideritis syriaca) | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||||
|
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Sármányvirág témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Sármányvirág témájú kategóriát.
|
A sármányvirág (Sideritis) az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjához tartozó növénynemzetség.
Egy faja, a parlagi sármányvirág, vagy egyszerűen csak sármányvirág (Sideritis montana) elsősorban gyógyító tulajdonságairól nevezetes. Mediterrán területen bőséggel terem, a Balkán-félszigeten, az Ibériai-félszigeten és Makaroneziában, de Közép-Európában és Ázsia mérsékelt éghajlatú részén is megtalálható.
A görög nyelvben a „sideritis” szó szerinti fordítása: „az, akinek vasfegyvere van”. A növényt már az ókori görögök is ismerték, különösen Dioszkoridész és Theophrasztosz. Bár Dioszkoridész három fajról írt, de csak az egyik (valószínűleg az S. scordioides) lehet a Sideritis rokona. Az ókori időkben a növény használata általános gyógymódnak számított, amit vasfegyverek által okozott sebeknél, sérüléseknél alkalmaztak a csatákban. Azonban mások úgy tartják, hogy a név eredete a csészelevél alakjára utal, amely a lándzsa hegyére hasonlít.
2002-ben egy molekuláris filogenetikai vizsgálat felismerte, hogy a Sideritis és további 5 nemzetség parafiletikusan be van ágyazódva a Stachys nemzetségbe. További vizsgálatok szükségesek, hogy a Stachys és Sideritis rokonsági vizsgálatainak feltárásához.
Az EOL három fajt sorolt a nemzetségbe:
Ezen kívül különböző leírások (köztük a Wikispecies, az ITIS és a ZipcodeZoo) 319 különböző fajt, alfajt, ökotípust és formát különböztetnek meg, néhány közülük:
A botanikusoknak igen nehéz dolguk van a Sideritis változatainak elnevezésében és besorolásában, az apró eltérések miatt.

A nemzetséget alkotó fajok 8–50 cm magasra növő félcserjék vagy egyéves lágyszárúak, általában 1000 m fölött sziklákon találhatók. Molyhos növény, mikroszkópon keresztül szőrszálak összefonódása látható. Szárai négyszög alakúak, lágyszárúak. Levelei keresztben átellenesek, a felső részen sisak forma látható. A Sideritis virága harang alakú, halványsárga színű. A virágok hajtásvégi fürtökben nyílnak májustól augusztusig. Kis alakító metszésektől eltekintve nem igényelnek rendszeres visszavágást. Magvetéssel vagy meddő hajtásokról szedett félfás dugványokkal szaporíthatók.
A sármányvirág segíti az emésztést, erősíti az immunrendszert, megelőzi a megfázást és az influenzát. Vírus, gomba és baktérium ellen is hatásos, fájdalomra és enyhe szorongásra is használható. Természettudósok szívesen ajánlják a hegyi teát, amit csodaszernek tartanak. Megfigyelések szerint közel van az igazsághoz. Modern vizsgálatok kimutatták, hogy a tea fogyasztásával megelőzhető a csontritkulás és antioxidáns hatása miatt a rák. A növényt tudományos kutatások is igazolják: diterpéneket, flavonoidokat és esszenciális olajokat tartalmaz. A Sideritist a zsályával és az ánizs magjával hasonlították össze, a növények flavonoidtartalmát vizsgálva. A legtöbb kutatást Hollandiában, Görögországban, Macedóniában, Albániában és hazánkban is végeztek 1998 májusában a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógynövény- és Drogismereti Intézetében (ma: Farmakognóziai Intézet), Budapesten.
Nagyon népszerű Görögországban, Albániában és Macedóniában, gyógy- és élvezeti teaként egyaránt fogyasztják aromás íze miatt. A tea elkészítése: forralt vízzel leönteni a szárított szárat, levelet és virágot, 15-20 percig ázni hagyni, majd mézzel és citrommal ízesíthető.
{{cite journal}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)