Élete
1869-ben Svájcban, a Vierwaldstätti-tó mellett fekvő, ma Luzernhez tartozó Tribschenben született Richard Wagner és Cosima Wagner harmadik gyerekeként. Cosima és Hans von Bülow válásának kimondása után, 14 hónapos korában keresztelték meg, így kaphatta meg a Wagner családnevet. R. Wagner fia, Siegfried születése után Cosimának szánt születésnapi ajándékként komponálta 1870-ben a Siegfried-idillt. Siegfried Wagner családjával Bayreuthban nőtt fel a Wahnfried-villában.
Néhány fiatalkori kompozíciója 1882-re datálható, zeneszerzésre R. Wagner asszisztense, Engelbert Humperdinck és Julius Kniese tanítja, de az építészet jobban vonzza, így a középiskola elvégzése után építészetet tanult Berlinben és Karlsruhében.
1892-ben ázsiai útra vállalkozott Clement Harris angol zeneszerzővel, az utazás alatt határozta el, megválik az építészettől, a zene felé fordul. Szintén Harristől kapta az első homoszexuális impulzusokat. Az út során a fedélzeten született Sehnsucht c. szimfonikus költeménye vázlata, melyet csak 1895-re fejezett be, a bemutatón Wagner maga vezényelte Londonban 1895. jún. 6-án. A zeneszerzés mellett karmesterként is tevékeny, Bayreuthban másodkarmesterként 1894-ben debütált, 1896-tól a Bayreuthi Ünnepi Játékokon karmestereként vett részt, majd 1908-ban átvette a fesztivál irányítását anyjától, Cosima Wagnertől.
Több éves anyai ösztönzés után, 1915-ben nősült, feleségül vette az angol származású Winifred Williamst, a házasság biszexuális élete elfedését is szolgálta. Habár a házasság a család dinasztikus törekvéseinek megfelelt, a házasságukból négy gyerek született, Wieland (1917–1966), Friedelind (1918–1991), Wolfgang (1919–2010), Verena (1920–2019), de homoszexuális kapcsolatai megmaradtak. A házasság más szempontból is problematikus volt, Cosima Wagneren, majd feleségén, Winifred Wagneren keresztül a családot a nemzeti szocialista körök hálózták be. Hitler először 1923-ban volt a család vendége, majd Siegfried Wagner halála után özvegye vendégeként rendszeresen a Wahnfriedben is szállt meg a fesztivál ideje alatt, ekkortól gyerekei teljesen náci hatás alatt nevelődtek.
Az 1914-ben kirobbant első világháború a költséges ünnepi játékok megszakításához vezetett, a fesztivál finanszírozása érdekében S. Wagner karmesterként koncertturnékon vett részt a világ különböző részein, az USA-ban is, míg végül csak 1924-ben tudták azt folytatni. A fesztivál vezetőjeként ellenezte az Ünnepi Játékok fokozódó átpolitizálódását, a nacionalista körök annak kisajátítására irányuló törekvéseit, halála után ez mégis bekövetkezett, a Bayreuthi Ünnepi Játékok Hitler udvari színházává alacsonyult.
Siegfried Wagner 1930-ban Bayreuthban hunyt el, a fesztivál egyik próbája közben infarktust kapott, négy hónappal élte túl csupán anyját, Cosima Wagnert. Mivel két fia még kiskorú volt, a Bayreuthi Ünnepi Játékok irányítását özvegye, Winifred Wagner vette át. Két fia, Wieland Wagner, és Wolfgang Wagner, sikeres operarendezők lettek, a fesztivál vezetőiként folytatták a családi hagyományt.
Zenéje
Siegfried Wagner több művének tematikája egybekapcsolódik. Első nagyszabású kompozíciójában, a Sehnsucht c. szimfonikus költeményében, egyik korábbi dala, a Frühlingsblick témája jelenik meg, de egyúttal megelőlegezi két későbbi operájának témáit is, ezek a Der Kobold és a Sternengebot. Hegedűversenye szorosan kapcsolódik az ugyanabban az időben keletkezett meseoperához, az An allem ist Hütchen schould! címűhöz. Operaszerzőként nemcsak R. Wagner nyomdokain járt, hanem apja elődeit is követte, zenéjén tanára, Engelbert Humperdinck hatása is érezhető. Legjelentősebb színpadi műve, a Der Bärenhäuter alapján ’rmeseoperák’ szerzőjeként vált ismertté. Összes operájához maga írta a librettókat, sokat közülük a frank-germán mondakörből, ill. a német népmesékből merítve. Zenetörténészek megemlítik melodikus fantáziájának gazdagságát, ami illeszkedett a cselekményben dús operáihoz. Darabjait saját pszichéje valamiféle bizarr kifejezésének látják, mely egyúttal felmutat egy elég sajátos humorérzéket is.
Gazdag életműve ellenére egyetlen kompozíciója sem lett repertoárdarab, alkalmanként, inkább kuriózumként hangzanak el.
_1931.jpg)
