| Virágos növények | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Karbon – Jelenkor | ||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||
| ||||||||||
| Törzsek | ||||||||||
| ||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Virágos növények témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Virágos növények témájú kategóriát.
|
A virágos vagy magvas növények (Spermatophyta, Anthophyta, Embryophyta siphogama) a szövetes növények (Tracheophyta) egyik nagy csoportja. Közös sajátosságuk a virág (flos) és a mag (semen) kialakulása. A Spermatophyta egyértelműen monofiletikus csoport, őseit az előnyitvatermők (Progymnospermae) körében kell keresnünk.
A lentebb fölsorolt törzseken kívül számos fosszíliát találtak, melyek további kihalt virágosnövény-csoportokra utalnak. A már kihalt magvaspáfrányok (Pteridospermae) az első sikeres szárazföldi növények közé tartoztak, a késő paleozoikum erdeiben uralkodó növények voltak. A perm időszak déli, Gondwana szuperkontinensén a Glossopteris nevű magvaspáfránycsoport volt a legelterjedtebb. A triász időszakra a magvaspáfrányok ökológiai fontossága lecsökkent a modern nyitvatermő csoportok (fenyők, cikászok, páfrányfenyők) megjelenésével, melyek egészen a kréta időszak végéig uralkodtak, a zárvatermők felső kréta korban bekövetkező gyors térhódításáig. A késő paleozoikum másik, valószínűleg magvas növényei a Gigantopteridales csoport volt.
Első képviselőik, a nyitvatermők közé tartozó magvaspáfrányok (Pteridospermae) mintegy 300 millió éve jelentek meg bolygónkon.
A magyar botanikai szakirodalomban rokon értelmű kifejezés a „virágos növény” (Anthophyta) és a „magvas növény” (Spermatophyta). Ennek a szemléletmódnak az az alapja, hogy a mag minden esetben egy módosult levelekből álló, rövid szártagú, korlátolt növekedésű törpehajtáson fejlődik; annak levélfelületén vagy tengelyképletén. Ez a virág. E szemléletmód lényegében helyes, de más nézetek megkülönböztetik a virágos és a magvas növényeket. Így például az angolszász botanikai irodalom a virágos növényeken csak kimondottan a zárvatermőket érti, és a nyitvatermő növényeket nem nevezi virágosaknak. Ebben a rendszerben itt a virágos növények – lényegében a zárvatermők – csak a magvas növények egy csoportja. Mások a virág fogalmát kiterjesztik a nem magvas növények korlátolt növekedésű törpehajtásaira is. Ez is jogos, hisz a virág fönti definíciója alapján egyes korpafüvek és zsurlók spóratermő füzérei is virágnak tekinthetők annak ellenére, hogy bennük nem magok fejlődnek, hanem spórák.
A virágos növényeket hagyományosan zárvatermőkre és nyitvatermőkre osztották fel, az utóbbiba a leplesmagvúak, cikászok, páfrányfenyők és a toboztermők csoportjait egyaránt beleértve. A korabeli morfológiai vizsgálatok szoros kapcsolatot mutattak ki a leplesmagvúak és a zárvatermők között, különösen az edénynyalábok vizsgálata során. A molekuláris (és egyes újabb morfológiai) kutatások és fosszília-vizsgálatok a nyitvatermők olyan kládját jelezték, melyben a leplesmagvúak a tűlevelűekhez közel, vagy azokon belül helyezkedtek el. Az egyik elterjedt elmélet, a gne-pine hypothesis (gnétum-fenyő hipotézis) ezt a kladogramot feltételezi:
| nyitvatermők |
| |||||||||||||||||||||
Az egyes csoportok közti kapcsolatok nem tekinthetők tisztázottnak. Megnehezíti az elemzést, hogy a leplesmagvúaknak kevés, és egymástól távol élő recens faja van.
Egy hagyományos osztályozás szerint az összes virágos növény egy törzsbe sorolandó, az öt alcsoport pedig egy-egy osztálynak felel meg:
Egy korszerűbb osztályozás ezeket a csoportokat külön törzsként kezeli (néha a Spermatophyta főtörzs alá sorolva):
{{cite journal}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó){{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)