Sphecotheres

Sphecotheres
	Sphecotheres vieilloti hím
	és tojó
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Csoport:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Öregrend:	Telluraves;
Csoport:	Australaves;
Csoport:	Eufalconimorphae;
Csoport:	Psittacopasserae;
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Alrend:	Verébalkatúak (Passeri);
Részalrend:	Corvida;
Öregcsalád:	Corvoidea;
Család:	Sárgarigófélék (Oriolidae); Vigors, 1825
Nem:	Sphecotheres; Vieillot, 1816
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Sphecotheres témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Sphecotheres témájú kategóriát.

A Sphecotheres a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a sárgarigófélék (Oriolidae) családjába tartozó nem.

Tudnivalók

A Sphecotheres-fajok Ausztráliában, Pápua Új-Guineában és a Kis-Szunda-szigeteken találhatók meg. Korábban a nembe tartozó három fajt egyetlenegy fajként tartották számon, azonban manapság a legtöbb rendszerező elfogadja a három fajú rendszerezést. A madarak méretben, tollazatban és előfordulási területben is különböznek egymástól. A rokon Oriolus-fajokhoz képest a szóban forgó madarak nagyobb mértékben gyümölcsevők, bár ezek is néha fogyasztanak rovarokat, nektárt és magvakat. Csapatokba verődnek és laza kolóniákban költenek. A jelentős nemi kétalakúság jellemzi a Sphecotheres-fajokat: a hímek begyi és hasi részei olajzöldek, a fejük fekete, pofájukon pedig a toll nélküli bőr élénk vörös; a tojók kevésbé feltűnők, felül barnásak, alul pedig fehérek sötét csíkozással, a toll nélküli bőrük és csőrük szürkésfekete.

Rendszerezés

A nembe az alábbi 3 faj tartozik:

szundai fügemálinkó (Sphecotheres hypoleucus) Finsch, 1898
Sphecotheres vieilloti Vigors & Horsfield, 1827 - korábban a zöld fügemálinkó alfajának vélték
zöld fügemálinkó (Sphecotheres viridis) Vieillot, 1816

Jegyzetek

1 2 Higgins, P. J., L. Christidis, & H. A. Ford (2008). Family Oriolidae (Orioles). Pp. 692-731 in: del Hoyo, J., A. Elliott, & D. A. Christie. eds. (2008). Handbook of the Birds of the World. Vol. 13. Pendulin-tits to Shrikes. Lynx Edicions. ISBN 978-84-96553-45-3
1 2 Dickinson, E. C. (editor) (2003). The Howard and Moore Complete Checklist of the Birds of the World. 3rd edition, w. updates. Christopher Helm. ISBN 0-7136-6536-X
↑ Andrew, P. (1992). The Birds of Indonesia: A Check-list. Kukila Check-list No. 1. Indonesian Ornithological Society, Jakarta.
↑ Gill, F., M. Wright, & D. Donsker (2009). IOC World Bird Names. Version 2.1. Accessed 04-07-2009
↑ Christidis, L., & W. E. Boles (2008). Systematics and Taxonomy of Australian Birds. CSIRO. ISBN 978-0-643-06511-6
1 2 Simpson, K. (editor) & N. Day (illustrator) (1994). Field Guide to the Birds of Australia. 2nd edition. Christopher Helm. ISBN 0-7136-3930-X
1 2 Coates, B. J., & K. D. Bishop (1997). A Guide to the Birds of Wallacea. Dove Publications Pty. Ltd. ISBN 0-9590257-3-1
↑ BirdLife International (2012). "Sphecotheres vieilloti". IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature. Hozzáférés: 2013. november 26. {{cite web}}: Invalid |ref=harv (súgó)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Figbird című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Analyse D'Une Nouvelle Ornithologie Élémentaire p. 42

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[HBW-1] 1 2 Higgins, P. J., L. Christidis, & H. A. Ford (2008). Family Oriolidae (Orioles). Pp. 692-731 in: del Hoyo, J., A. Elliott, & D. A. Christie. eds. (2008). Handbook of the Birds of the World. Vol. 13. Pendulin-tits to Shrikes. Lynx Edicions. ISBN 978-84-96553-45-3

[H&M-2] 1 2 Dickinson, E. C. (editor) (2003). The Howard and Moore Complete Checklist of the Birds of the World. 3rd edition, w. updates. Christopher Helm. ISBN 0-7136-6536-X

[indonesia-3] Andrew, P. (1992). The Birds of Indonesia: A Check-list. Kukila Check-list No. 1. Indonesian Ornithological Society, Jakarta.

[GillWright-4] Gill, F., M. Wright, & D. Donsker (2009). IOC World Bird Names. Version 2.1. Accessed 04-07-2009

[ChristidisBoles-5] Christidis, L., & W. E. Boles (2008). Systematics and Taxonomy of Australian Birds. CSIRO. ISBN 978-0-643-06511-6

[SimpsonDay-6] 1 2 Simpson, K. (editor) & N. Day (illustrator) (1994). Field Guide to the Birds of Australia. 2nd edition. Christopher Helm. ISBN 0-7136-3930-X

[Wallacea-7] 1 2 Coates, B. J., & K. D. Bishop (1997). A Guide to the Birds of Wallacea. Dove Publications Pty. Ltd. ISBN 0-9590257-3-1

[IUCN-8] BirdLife International (2012). "Sphecotheres vieilloti". IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature. Hozzáférés: 2013. november 26. {{cite web}}: Invalid |ref=harv (súgó)