| Stavelot (Stavelot) | |||
| A staveloti apátság kaputornya | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Vallónia | ||
| Közösség | Francia nyelvi közösség | ||
| Tartomány | Liège | ||
| Járás | Verviersi körzet | ||
| Települések száma | 3 | ||
| Székhely | Stavelot | ||
| Rang | város | ||
| Kerületei | Stavelot, Francorchamps, Coo | ||
| Alapítás éve | 7. század | ||
| Irányítószám | 4970 | ||
| Körzethívószám | 080 | ||
| Testvérvárosok | Lista Pont-l’Abbé-d’Arnoult (Franciaország) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 7145 fő (2018. jan. 1.) | ||
| Gazdaság | |||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 302 m | ||
| Terület | 85.07 km2 | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Stavelot weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Stavelot témájú médiaállományokat. | |||
Stavelot város Belgium délkeleti részén, Vallónia régióban, Liège tartományban. A város a történelmi Ardennek területén fekszik, és a Stavelot–Malmedy herceg-apátság egyik központjaként jelentős szerepet játszott a középkorban. Stavelot ma kulturális örökségéről, vallási emlékeiről és a Circuit de Spa-Francorchamps versenypálya közelségéről ismert.

Stavelot területén már a római korban is léteztek kisebb települések, de a város története a 7. században kezdődött, amikor Szent Remaclus 648 körül megalapította a staveloti apátságot.
Az apátság és a közeli Malmedy kolostora együtt alkotta a Stavelot–Malmedy herceg-apátságot, amely a Német-római Birodalom egyik egyházi fejedelemsége volt több mint ezer éven át.
A francia forradalmi háborúk idején, 1795-ben a területet Franciaország annektálta, majd a napóleoni háborúk után 1815-ben a Holland Királyság része lett. Belgium 1830-as függetlenné válása óta Stavelot a belga állam része.
A város Vallónia keleti részén, az Ardennek erdős-dombos vidékén fekszik, a Salm völgyében. Közigazgatási területéhez tartozik több kisebb településrész, köztük Francorchamps és Coo.
A környék jelentős része természetvédelmi terület, amely kedvelt kirándulóhely.
Stavelot gazdasága hagyományosan a mezőgazdaságra és az erdőgazdálkodásra épült, de napjainkban a turizmus a legfontosabb ágazat. A város közelsége a Circuit de Spa-Francorchamps versenypályához jelentős vendégforgalmat generál, különösen a Formula–1 belga nagydíj idején.
A staveloti apátság múzeumai, a Coo-vízesés és a Plopsa Coo vidámpark szintén kiemelt turisztikai vonzerők.
Stavelot egyik legismertebb kulturális eseménye a Laetare-karnevál, amelyet minden évben nagyböjt idején rendeznek meg. A felvonulás ikonikus alakjai a Blancs Moussis, a fehér csuklyás jelmezt viselő figurák, akik a 15. század óta a város jelképei.


Stavelotot az N62 és N68 jelű országutak kötik össze a környező településekkel. A legközelebbi vasútállomás a közeli Trois-Ponts városában található, ahonnan Liège és Luxemburg felé indulnak járatok.
Stavelot népessége 2024-ben mintegy 7200 fő volt. A lakosság többsége francia anyanyelvű, kisebb német nyelvű közösséggel a keleti részeken.
Stavelot a Verviersi körzet része. A város három nagyobb településrészt foglal magában: Stavelot, Francorchamps és Coo.
A városban több oktatási intézmény működik, köztük a Collège Saint-Remacle, amely a térség egyik meghatározó középiskolája.
Stavelot neve szorosan összefonódik a közeli Circuit de Spa-Francorchamps versenypályával, amely részben a város közigazgatási területén fekszik. A pálya számos nemzetközi autó- és motorversenynek ad otthont.