| A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Szidón (صيدا, Ṣaydā (Szajda)) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Testvérvárosok | |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 163 554 fő (2022) |
| – elővárosokkal | kb. 200 000 fő |
| Terület | 7,0 km² |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
| Szidón weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szidón témájú médiaállományokat. | |
Szidón (arab: صيدا, Ṣaydā, magyarosan Szajda; föníciai: צדן, óhéber írással: צִידוֹן, Ṣīḏōn, ógörög: Σιδών) kikötőváros Libanonban, a Földközi-tenger partján. A libanoni Dél kormányzóság székhelye, Dél-Libanon kereskedelmi és pénzügyi központja.
Itt található a szaúd-arábiai olajmezőkről induló kőolajvezeték vége és egy olajfinomító. A város környékén zöldséget, citrusféléket termesztenek és exportálnak, valamint jelentős a halászat is.
A város az ország harmadik legnagyobb települése, lakossága mintegy 160 000 fő.
A legnagyobb vallási felekezetek a szunnita (80%) és síita iszlám (11%), továbbá a melkita katolikusok (3,7%) és a maroniták (3,3%).
Szidón története a Kr. e. 4. évezredig nyúlik vissza. Az ókori gazdag föníciai kereskedőváros többek közt elefántcsont faragványairól, arany és ezüst ékszereiről, gyönyörű üvegtárgyairól volt híres.
A Biblia alapján Khám idősebb fia alapította. Később Ezékiel próféta Szidón ellen is jövendölt. A kereszténység gyorsan elterjedt az I. században. Pál apostol, mielőtt Rómába ment, meglátogatta az itteni testvéreket.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Sidone című olasz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.