Szitnya
| Szitnya | |
 | |
| Magasság | 1009,2 m |
| Ország | Szlovákia |
| Hegység | Selmeci-hegység |
| Elhelyezkedése | |
 Szitnya
Pozíció Szlovákia térképén
| |
 é. sz. 48° 24′ 11″, k. h. 18° 52′ 39″48.403056°N 18.877500°EKoordináták: é. sz. 48° 24′ 11″, k. h. 18° 52′ 39″48.403056°N 18.877500°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szitnya témájú médiaállományokat. | |
A Szitnya (Sitno) a Selmeci-hegység legmagasabb csúcsa Selmecbányától délre, 1009 méter magas. Tiszta időben látható a Börzsöny, a Cserhát, a Visegrádi-hegység vagy a Pilis magasabb pontjairól, illetve látható a Mátrában a Kékesről vagy a Galya-tetőről.
Keletkezése, felépítése
A hegység többi csúcsához hasonlóan egy miocén korú andezites rétegvulkán maradványa. Teteje egy lapos andezitplató, amelyről az egykori vulkáni kúp átöröklött lejtői ereszkednek alá. Különösen látványosak északnyugati peremén a Téry-torony (Téryho veža) öt- illetve hatszögletes elválású andezitoszlopai. A felvezető turistautat a nemzeti park az ezredforduló után fémlépcsővel építette ki.
Kultúrtörténete
A szitnyai vár első elődje valószínűleg a 12. században épült földvár lehetett. Írásban először 1548-ban említik, amikor a császári (magyar) csapatok kiszorították a várból Balassa Melichar rablóbárót, mert féltek, hogy összejátszik a törökökkel. 1567 januárjában a török 80 lelket rabolt el valamelyik Szitnya alatti faluból.
A hegytetőn az első fazsindelyes pavilont 1736 körül építtette fehér andezitből Koháry András József főispán, a szitnyai vár tulajdonosa. Az épület 1852-ben egy villámcsapástól porig égett. 1883-ban az akkoriban Selmecbányán élő Téry Ödön és a helyi turistaegyesület kezdeményezésére Coburg Fülöp herceg herceg újjáépíttette és a túrázóknak ajándékozta. Valószínűleg ez a kilátó volt Magyarország első turisztikai objektuma. Itt alakították meg az első hazai turistaegyesületet, a Szitnya Klubot, itt festették fel Európa első jelölt turistaútvonalát. Az épületet és a szomszédos erdővédi lakot a magyar turistaegyesület Szitnya-osztálya használta turisták elszállásolására.
Építményei, látnivalói
Legmagasabb pontja a platóból kiemelkedő kis halom teteje. Az ezt uraló filagóriában, azaz pihenő- és kilátópavilonban a hegy történetét, állat- és növényvilágát bemutató kiállítást rendeztek be. (Ez 2024 novemberében zárva volt.) Tövében áll a jelzések felfestőinek kis emlékműve (Pamätník značkárov). Tőle nem messze épült a jeles szlovák régész-geológus-botanikus papról elnevezett Andrej Kmeť turistaház (Chata Andreja Kmeťa). Ettől nem messze egy adótorony mered az égnek.
A Téry-torony kilátópontjáról megpróbálhatjuk kikövetkeztetni az egykor a Dunáig kiépített Szarmata fal (Sarmata montes) nyomvonalát.
Az adótoronytól lekanyarogó 557. úton juthatunk a szitnyai várnak a keleti sziklafalon álló, erősen erodált romjáig.
Stojmír lovagjainak legendája
A néphit szerint a hegy belsejében levő sziklacsarnokban egy nagy vár áll. Ebben alszanak kővé dermedve,, egyik lábukat a lovuk nyergében tartva Stojmír herceg fiainak hatalmas lovagjai, akik azt várják, hogy szólítsák őket a bajban. Öreg kapuőrük hétévente felkapaszkodik a Szitnya tetejére és a négy égtáj felé kiáltja kérdését: Szükség van-e ránk? Ha nem érkezik válasz, visszabattyog a sziklacsarnokba, és vár a következő hét év végéig.
Jegyzetek
- Andrej Kmeť 1932: Sitno a jeho široké okolie.
- ↑ A Kárpátok vulkáni hegységei In: Dövényi Zoltán (szerk.), 2012: A Kárpát-medence földrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN: 978 963 059 802 6
- 1 2 3 4 5 6 7 Szépkilátás
- ↑ az el multh szombathon Szythnya alatt Rablotthak el az theoreokeok egy falwth, wytthek el beleole 80 lelketh (PLE, Főkáptalani levéltár, Caps. 17, fasc. 11, 15; Haiczl Kálmán 1913: A garamszentbenedeki apátság története. Budapest, 52
- ↑ V. ö. Tirts Rezső, A Szitnya (Turisták Lapja, II. évf., 1890).
Források
- A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
- ↑ Szépkilátás: Szépkilátás: A Pokol kapujához vezet az első magyar turistaút a szlovákiai kínai fal düledékei mellett
