Szoszva
| Szoszva | |
 | |
| A folyó az azonos nevű Szoszva településnél. 2008. nyár | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Oroszország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 635 km |
| Vízhozam | 123,28 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 24 700 km² |
| Forrás | Északi-Urál |
 é. sz. 60° 07′ 43″, k. h. 59° 07′ 36″60.128549°N 59.126792°E | |
| Torkolat | Tavda (A Lozva folyóval egyesül.) |
| é. sz. 59° 32′ 59″, k. h. 62° 20′ 04″59.549722°N 62.334444°E | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
| A Lozva a Tobol vízgyűjtő rendszerében | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szoszva témájú médiaállományokat. | |
A Szoszva (oroszul: Сосьва) folyó Nyugat-Szibériában, Oroszország Szverdlovszki területén. Az Ob vízrendszeréhez tartozik, a Szoszva és a Lozva egyesülésével keletkezik a Tavda, a Tobol bal oldali mellékfolyója.
Hossza: 635 km, vízgyűjtő területe: 24 700 km2, évi közepes vízhozama: 113 m3/s (a torkolattól 140 km-re).
Az Északi-Urál keleti lejtőin, a Szverdlovszki terület északnyugati határán ered. Nagyobb részt délkelet felé folyik, Ljala nevű mellékfolyójának torkolata után északkeleti irányba fordul, így éri el a Szoszvát.
A folyó főleg hóolvadékból táplálkozik. November elejétől áprilisig befagy. A torkolattól 333 km-en át hajózható.
Felső szakaszának vidékén, 78,2 ezer hektáron természetvédelmi terület létesült (Gyenyezskin Kameny, Денежкин камень).
Mellékfolyói
Jelentősebb, jobb oldali mellékfolyói az Urál keleti lejtőin erednek, partjaikra ipari városok települtek.
- A Vagran völgyében, Szeverouralszktól északra bauxitot bányásznak és azt a városban dolgozzák fel.
- A Turja partján épült Krasznoturjinszk város alumíniumkohászatáról nevezetes (Bogoszlovszk)
- A Kakva folyó torkolata közelében fekszik Szerov, a körzet fémipari központja, ahol többek között kohászati kombinát és vasötvözetgyár működik.
- Lalja
Közvetlenül a Szoszva partján nincs nagyobb város, jelentősebb helység a folyó nevét viselő Szoszva település.
Források
- Nagy szovjet enciklopédia (orosz nyelven). Hozzáférés: 2010. július 12.
- "Gyenyezskin kameny természetvédelmi terület" (orosz nyelven). 2008. június 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. július 21.
