 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Suiriri suiriri (Vieillot, 1818) | ||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szuiriri témájú kategóriát.
|
A szuiriri a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a királygébicsfélék (Tyrannidae) családjába tartozó Suiriri nem egyetlen faja.
A fajt Louis Pierre Vieillot francia ornitológus írta le 1818-ben, a Muscicapa nembe Muscicapa suiriri néven.
Argentína, Bolívia, Brazília, Paraguay és Uruguay területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi lombhullató erdők és szavannák.
Testtömege 15 gramm. Tollazata barna színű. Felálló kis bóbitája van
A lombok között keresgéli rovarokból álló táplálékát.
Csésze alakú fészkét növényi anyagokból, ágvillába készíti.
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.
{{cite book}}: Cite has empty unknown parameters: |accessyear=, |origmonth=, |accessmonth=, |month=, |chapterurl=, |origdate= és |coauthors= (súgó) – magyar neve