Tóth

A Tóth a harmadik leggyakoribb magyar családnév. Előfordul még Tót, Toth, Tótth, Thot, Thót formában is. 2010-ben több mint 213 ezer, 2016-ban több mint 208 ezer személynévben található. A név az egész magyar nyelvterületen elterjedt.

Eredete

Az indoeurópai tauta, tauti szónak az óriánira visszavezethető eredeti jelentése: nép. Számos nép megnevezésére használták annak függvényében, hogy milyen nemzetiségi közegben eresztett gyökeret a szó. A magyar nyelvbe feltehetően már a honfoglaláskor bekerült, és általában a szláv népekre vonatkozott, csak jóval később, a 18. század végén szűkült le a szlovákságra "tótok" formában.

Családnévként való elterjedtséges is azért ennyire széles, mivel szláv népekkel voltunk körbevéve a Kárpát-medencében. Nem csak a szlovák származású személyek ragadványneve volt kezdetben, hanem mindenkié, aki hasonlóan öltözött, esetleg beszélték a nyelvet, vagy szláv faluból származtak. A ragadványnévből gyakran közvetlenül adódott, hogy később családnévként viselték a nevet. A családnevek változatlan formában való öröklésében akad kivétel is: az idősebb Tóth gyermekét hívhatták Tótikának, például Kopácson a 18. században.

Kettős nevek

Száznál többször fordul elő a Tóth-Pál és Tóthpál, Tóth-Kovács, Tóth-Zsiga. A Tóth-Benedek ugyan csak 36-szor fordul elő, ám azok szinte mindegyike egy régióban, Orosházán.

Jegyzetek

  1. ↑ "Születési családnevek 2016". Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala. 2017. június 21. dátummal az eredeti (XLS) címről archiválva. Hozzáférés: 2016. december 2.
  2. 1 2 3 Hajdú Mihály: Családnevek enciklopédiája. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 2010.
  3. ↑ Pataky András: Délkelet-Baranya (Drávaszög) hat évszázados településtörténete, lakosságának nemzetiségi összetétele és változásai. Eszék: Huncro Sajtó és Nyomdaipari Kft. 2009.

Kapcsolódó szócikkek