Tarokk

A tarokk komplex ütésű kártyajáték. Különlegességét az adja, hogy saját, ötszínű kártyája van, melyben a francia vagy (ritkábban) olasz színjelzőkkel ellátott színes lapok mellett van egy hosszabb sorozat is, a tarokk, amely ebben a játékban mint állandó adu szerepel. A tarokk őshazája feltehetően Olaszország, elnevezése a XVI. századtól kezdődően az olasz tarocco szóból származik, amely a Pó mellékfolyójának, a Tarónak a nevére vezethető vissza. Azelőtt trionfi (triumf = győzelem) volt a kártya neve (lásd a német Trumpf szót, amelyből a tromf származik).

Az ősi olasz színjelzésű 21 tarokklap nevei sorrendben: 1. A kókler (Il Bagattino), 2. A nőpápa (La Papessa), 3. A császárnő (L’Imperatrice), 4. A császár (L’Imperatore), 5. A pápa (Il Papa), 6. A szerelmesek (Gli Amanti), 7. A kocsi (Il Carro), 8. Az igazság (La Giustizia), 9. A remete (L’Eremita), 10. A szerencse kereke (La Ruota della Fortuna), 11. Az erő (La Forza), 12. Az akasztott ember (Il Penduto), 13. A halál (La Morte), 14. A mértékletesség (La Temperanza), 15. Az ördög (Il Diavolo), 16. A torony (La Torre), 17. A csillagok (Le Stelle), 18. A Hold (La Luna), 19. A Nap (Il Sole), 20. Az ítélet (Il Giudizio), 21. A világ (Il Mondo). A Magyarországon szintén ide sorolt 22. lap a bolond (Il Matto), melyen szám nincs. Ez a „Jolly Joker” egyik elődje, nálunk skíz a neve, és a legnagyobb ütőerejű tarokk, míg például a francia tarokkban ütőerő nélküli, de az egyéb szabályoktól függetlenül bármikor kitehető kártya.

Története

A kártyajáték Magyarországra feltehetően a 19. században érkezett. A hagyomány úgy tartja, hogy a tarokkot az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Paszkievics orosz tábornagy – az osztrák kérésre Lengyelországból Magyarországra nyomuló cári hadsereg fővezére – hozta be az országba. Erre utal a játék egyik változatának neve is: húszashívásos vagy Paskievics-tarokk. Egy másik hagyomány szerint a játék elnevezése sokkal inkább a legnagyobb nem honőr tarokk – általában a XX-as tarokk –, vagyis a legerősebb potenciális szövetséges (akkoriban Oroszország) segítségül hívására utal keserű gúnnyal. Emellett szól még az is, hogy a játék megnyeréséhez éppen 48 pont kell: „Nem engedünk a 48-ból!”.

Mindkét hagyomány csak legenda, az utókor romantikus fantáziájának leleménye. Az utóbbi kutatások során kiderült, hogy a játék már évekkel a forradalom előtt elég ismert és elterjedt volt ahhoz, hogy 1844-ben és 1845-ben a nyomtatott sajtó „Paskievics-parti”, „Paskievics-féle négyes tarokk” illetve röviden „Paskievics” néven legalább háromszor is megemlítse.

A Paskievics, más néven XX-as hívásos, négy játékos által játszott tarokk a 19. század folyamán egyre népszerűbb kártyajáték lett Magyarországon, a század végére kiszorította a háromszemélyes Jókai tarokkot, azaz Jókai-hármast. Dzsentri, és értelmiségiek által játszott kártyajáték volt általában, nem a vagyoni meggazdagodás volt a cél: a tarokkjátszmákat pénzben számolják el, de nem pénzért játsszák. A mai játékosok 1–10 forintos alapon, vagy pontban játsszák.

Paskievics, avagy XX-as hívásos tarokk (6 figurás)

• Honőr tarokk lapok: Skíz, XXI , Pagát (I. lap) = 5 pont
• Tarokk lapok: II–XX = 1 pont
• Színes lapok (pikk, káró, kőr, treff): Király = 5 pont, Dáma = 4 pont, Lovas = 3 pont, Bubi = 2 pont, Egyes (Ász) illetve a 10-es = 1 pont
• Összesen 22 tarokklap: 34 pont, 20 színes lap: 60 pont = 42 lap 94 pont

Illusztrált, avagy Palatinus tarokk (12 figurás)

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Az illusztrált, más néven Palatinus tarokkot az 1920­-as években fejlesztette ki Lingel Károly és Polyák Lajos. A Paskievics-tarokkban használatos figurákat további hattal egészítették ki.

• A figurák csak bemondva teljesíthetőek. Csendes megvalósítását nem díjazzák.

Magas Tarokk (22 figurás)

néhány figura:

• sasuhu
• sasulti
• sasfácán
• pagátfácán
• zárópáros
• párosfácán

Források

• Zsoldos Benő: A játékkártya története; Gondolat Kiadó, Budapest, 1980
• Kovács Endre (Kosdi): Tarokk-kódex. A 6 figurás Paskievics, a 12 figurás illusztrált és a 22 figurás magas tarokk szabályainak részletes ismertetésével, valamint mindhárom fajta játékhoz 10–10 tanulságos példával és azok magyarázatával; Kráter, Bp., 1989
• Marton János: Magyar tarokk; Bába és társa Kft., Budapest, 1997

Hivatkozások

1. ↑

   Változatok

   A tarokknak számos változata van, egy országon belül is gyakran több fajta tarokkot játszanak. A tarokkjátékokat Európában Franciaországtól Romániáig, Dániától Olaszországig játsszák. A változatok több szempont szerint csoportosíthatók, erről bővebben John McLeod és Michael Dummett írtak. A tarokkjátékok legtöbbjét 42, 54 vagy 78 lappal játsszák aszerint, hogy az 56 színes lapból hány van játékban. Ezen kívül Olaszországban léteznek olyan tarokk-kártyák, melyekben 22-nél több tarokk van (ilyen például a Minchiate a maga 40 darab tarokklapjával), vagy számozásuk nem 1-től 21-ig terjed (például a bolognai Ottocento nevű tarokkjátékban). Az olasz tarokk-kártyák némelyikét még jóslásra is használják, ettől eltekintve a tarokk-kártyával csak tarokkot játszanak. A tarokkok a játékban mint állandó aduk szerepelnek. Másfajta adu nincs és néhány ritka kivételt leszámítva nincs adu nélküli játék sem. A tarokklapok száma a tarokk-kártya legtöbb típusánál 21 plusz a skíz, amely a Magyarországon (és a környező országokban) játszott változatokban a 22. tarokklapnak felel meg. A francia tarokkban például a skíz nem tarokk. Csak néhány olasz kártya van, amelyben ennél több tarokklap van. A mai fogalmaink szerint teljes, 78 lapos tarokk-kártya színeinek rangsorrendje felülről lefelé: király, dáma, lovas, botos, tízes, kilences, nyolcas, hetes, hatos, ötös, négyes, hármas, kettes, ász. A francia tarokkban ezt a rangsorrendet használják, eredetileg a két piros színben a számos lapok rangsora fordított volt. Ez az osztrák tarokkban most is így van, az ott használt 54 lapos tarokk-kártya színeinek rangsorrendje a két fekete színben király, dáma, lovas, botos, tízes, kilences , nyolcas, hetes; a két piros színben király, dáma, lovas, botos, ász, kettes, hármas, négyes. A magyar húszashívásos tarokkban a hetes, nyolcas, kilences, kettes, hármas, négyes lapokat kiveszik az 54 lapos pakliból, csak 42-t használnak. A royal tarokkban még ennél is kevesebb, 40 lapot használnak, a két piros ászt is kiszedik. A főszín, vagyis a tarokkok rangsora a rajtuk lévő római vagy (például a francia tarokkban) arab számozás szerint alakul 21-től lefele 1-ig. A skíz a magyar tarokkban valamennyi többi tarokkot üti, így a csomag legerősebb lapja. "Card Games – Magyar tarokk".
2. ↑ "Kégl Lóránt tarokk oldala haladóknak".
3. ↑ Pálffy Albert: Egy estély a’ táblabiró urnál, in: Életképek, 1844.
4. ↑ Pesti Divatlap, 1844. augusztus 18.
5. ↑ Pesti Divatlap, 1845. augusztus 07.

Kapcsolódó szócikkek

• Jókai-hármas
• Trisák tarokk

További információk

• Tarokk játékok (angolul és magyarul)
• Paskievics tarokk részletes bemutatása
• Illusztrált tarokk részletes bemutatása
• Online Tarokk (Android)
• Royal Tarokk
• Tarokk Tanszék
• Online Tarokk
• Tarokkról többet
• 54 lapos, francia sorozatjelű tarokk kártyával…

Ajánlott irodalom

• Szükségben segítő könyvecske, az az Útmutató tábla, az úgy nevezett topp-tarok játéknak külömbféle nemeiben való nyereséget vagy veszteséget … jelenti; Füskúti Landerer Ny., Kassa, 1817
• Nádasy Gusztáv: Négyes tarokk. Útmutató kezdők és haladók részére; Ritter Ny., Újpest, 1921
• Tolnai József: A tarokkjáték szabályai; szerzői, Bp., 1930
• Horváth Kálmán: A tarokkjáték szabályai; Fővárosi Ny., Bp., 1930
• Kovács Endre–Szigetvári Zoltán: Tarokkőr. A négyes tarokkjáték szabályainak részletes ismertetése és magyarázata; Hornyánszky, Bp., 1940
• Fazekas Béla–Kovács Endre–Szigetvári Zoltán: Az illusztrált tarokkjáték szabályainak részletes ismertetése és magyarázata / ; Szikra, Bp., 1948
• Fazekas Béla–Kovács Endre–Szigetvári Zoltán: Tarokkakadémia. A négyes- és az illusztrált tarokkjáték szabályainak részletes ismertetése és magyarázata; Centrum, Bp., 1948
• Pais József: Ulti, tarokk és néhány kis játék. Kis kártyakódex; Hungariasport, Bp., 1990
• Író János: Tarokk-könyv. A 27 figurás magyar tarokkjáték; Zalaerdő, Nagykanizsa, 1993
• Jánoska Antal: Tarokk album. Kártyakészítés és tarokk-játék a XIX–XX. századi Magyarországon; fotó Fáryné Szalatnyay Judit, Szlanka Viktor, Klaus Reisinger; Pallas Stúdió–Attraktor, Bp., 1998
• Gyenes Károly: Az illusztrált tarokk könyve; Nyitott Könyv, Bp., 2003
• Wersényi György: Tíz lapos tarokk; szerzői, Győr, 2004
• Egy legújdonabb tarokk-kártya; Tandem Grafikai Stúdió, Bp., 2006 (Anno)
• Marton János: A magyar tarokkjátékok kézikönyve. Egy kétszáz éves hungaricum története, elmélete és gyakorlata; Kráter, Pomáz, 2006
• Pais József: Tarokk; Novum, Sopron, 2009
• Frank László– Karsai Krisztina: Tarokktan avagy Tarokk kezdőknek és haladóknak; ill. Szűcs Édua; Novum-Tech Kft., Szeged, 2014
• Bálint János: Tarokk az élet-játék. Illusztrált-tarokk praktikák; ill. Ellenbach Márta; szerzői, Vác, 2016
• Héjj Andreas: Bevezetés az illusztrált tarokk alapjaiba; 2. jav., bőv. kiad. PTE TTK Szentágothai János Protestáns Szakkollégium–Szentágothai Szakkollégium Tehetségpont–Szentágothai Szakkollégium Egyesület, Balatonalmádi–Pécs, 2020