Tarquinia

 A településen világörökségi helyszín található 
Tarquinia
Tarquinia címere
Tarquinia címere
Tarquinia zászlaja
Tarquinia zászlaja
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióLazio
MegyeViterbo (VT)
PolgármesterMauro Mazzola
VédőszentSzűz Mária
Hivatalos ünnepvédőszent-fesztivál (május 8.)
Irányítószám01016
Körzethívószám0766
Forgalmi rendszámVT
Testvérvárosok
Lista
Jaruco
Népesség
Teljes népesség15 942 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség54,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság+132 m
Terület279,50 km²
IdőzónaCET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
é. sz. 42° 14′ 57″, k. h. 11° 45′ 22″42.249167°N 11.756111°EKoordináták: é. sz. 42° 14′ 57″, k. h. 11° 45′ 22″42.249167°N 11.756111°E
Elhelyezkedése Viterbo térképén
Elhelyezkedése Viterbo térképén
Tarquinia weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarquinia témájú médiaállományokat.

Tarquinia olaszországi város, Lazio tartományban. Lakosai száma 16 577 fő (2010. január 1.), területe 279,5 négyzetkilométer.

A mai város a hajdan virágzó etruszk városállam Tarquinii romjaira épült. Az ősi Tarquinii Etruria legrégebbi települése volt, nevét a hős Tarchonról – a 12 önálló etruszk város szövetségének megteremtőjétől – kapta. A város mellett a Tarchino halmon feltárt nekropolisz és a közelben fekvő Cerveteri hatalmas temetővárosai 2004 óta az UNESCO kulturális világörökségének részei.

Fekvése

A város Viterbo megyében, a Marta folyó bal partján 132 méteres tengerszint feletti magasságon elhelyezkedő dombon terül el, Rómától 70 kilométerre északnyugatra, a Tirrén-tenger partján.

Története

Az egykori Tarchna története a vaskori Villanova-kultúra idejéig, az i. e. 9. századig nyúlik vissza. A települést az etruszkok alapították. akik kezdetben a mai Toszkána területéről indulva hódították meg a Latium középső vidékét.

A város névadója Tarchon legendás etruszk hős volt, aki a 12 önálló városállamot (ion mintára) szövetségbe fogta, ezt nevezzük Dodecapolisnak. Tarchna, akárcsak Caere, a kereskedelemből, bányászatból és fejlett kézműiparából merítette gazdagságát, ám vallási és politikai befolyása nagyobb volt a szövetség többi városáénál. Fontosságát példázza, hogy a monda szerint innen származik Tagest, a disciplina Etrusca, az etruszk vallás legfontosabb ágának – haruspicium, avagy béljóslás – megalapítója, valamint az hogy a város névadó hősének leszármazottai voltak az ókori Róma (etruszk nevén Ruma) első királyai is: Tarquinius Priscus és Tarquinius Superbus. Tarquinius Superbust i. e. 510-ben a Köztársaság megalapításakor űzték el a rómaiak. A Tarquiniusok uralkodóházának visszaszerzése érdekében kezdett háborúba Tarchna (Tarquinii) és Vei (Veii), majd egész Etruria, ám a hadiszerencse nem pártolta őket. „ …i. e. 505-ben a küméi Arisztodémosz verte szét délen az etruszkok seregét. Néhány évtizeddel később, i. e. 474-ben a szürakuszai Hierón tengeri győzelmet aratott az etruszkok felett a küméi partoknál, és ettől kezdve a szürakuszaiak megakadályozták, hogy az etruszkok tényleges hatalmat gyakoroljanak tengeri birodalmuk, Korzika és Elba felett. Róma és Veü ádáz háborúskodása i. e. 480-ban vette kezdetét, és egészen i. e. 396-ig elhúzódott; néhány évvel később már a gallok pusztították a Pó vidékének etruszk településeit.” I. e. 359–358, majd i. e. 353 és i. e. 351-ben a Róma és Tarchna között kiújúlt határháborúk ismét Róma győzelmével zárultak – 351-ben Tarchna 40 évre békét kért, amit i. e. 308-ban újabb 40 évre kiterjesztett, – s a város behódolt Rómának. Az elkövetkező századokban a további nagy etruszk városok: Cisra (Caere), Velch (Vulci), Vei is fokozatosan Róma hatalma alá kerültek, majd Sulla i. e. 82-ben végleg leigázta az etruszkokat.

Az egykori Tarquinii helyén, attól valamivel északabbra új római város épült Civita néven. A város az 5. században püspöki székhellyé lett, amelyet a 8. században szaracénok dúltak és égettek fel. Ezek után a várost nem építették újjá. Lakói a közeli Cornetóban telepedtek le. Corneto a középkortól – Genova, Pisa és Velence mintájára – mint független, önálló városállam működött, majd a 14. században, elveszítve önállóságát, pápai befolyás alá került.

Az 1872 utáni források Corneto Tarquinia néven említik a várost, amely végül 1934-ben, az olasz fasizmus idején, a hazafias hagyományok újraélesztését célzó kampány során vette fel a Tarquinia nevet.

Tarquinia nevezetességei

Tarquinia éjszakai látképe a Priori Palotával
A Vitelleschi Palota, amely a Tarquiniai Nemzeti Múzeumnak ad otthont
Freskórészlet az etruszk Leopárdos sírból
Szárnyas lovak, Tarquiniai Nemzeti Múzeum

Testvérvárosok

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. ↑ "demo.istat.it/?l=it".
  2. ↑ Olaszország - Cerveteri és Tarquinia etruszk temetővárosai; Múlt-kor történelmi portál
  3. ↑ Művészettörténet 6. rész – Az ókori Róma; Sulinet.hu
  4. ↑ "Buróné Benedekfy Ágnes: Megoldódhat-e az etruszk rejtély?". 2007. november 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2007. szeptember 27.
  5. ↑ Művészettörténet 6. rész – Az ókori Róma; Sulinet.hu

Források

Az angol és német nyelvű Wikipédia azonos című szócikkei, továbbá:

További információk

Commons:Category:Tarquinia
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarquinia témájú médiaállományokat.