Története
Az egykori Tarchna története a vaskori Villanova-kultúra idejéig, az i. e. 9. századig nyúlik vissza. A települést az etruszkok alapították. akik kezdetben a mai Toszkána területéről indulva hódították meg a Latium középső vidékét.
A város névadója Tarchon legendás etruszk hős volt, aki a 12 önálló városállamot (ion mintára) szövetségbe fogta, ezt nevezzük Dodecapolisnak. Tarchna, akárcsak Caere, a kereskedelemből, bányászatból és fejlett kézműiparából merítette gazdagságát, ám vallási és politikai befolyása nagyobb volt a szövetség többi városáénál. Fontosságát példázza, hogy a monda szerint innen származik Tagest, a disciplina Etrusca, az etruszk vallás legfontosabb ágának – haruspicium, avagy béljóslás – megalapítója, valamint az hogy a város névadó hősének leszármazottai voltak az ókori Róma (etruszk nevén Ruma) első királyai is: Tarquinius Priscus és Tarquinius Superbus. Tarquinius Superbust i. e. 510-ben a Köztársaság megalapításakor űzték el a rómaiak. A Tarquiniusok uralkodóházának visszaszerzése érdekében kezdett háborúba Tarchna (Tarquinii) és Vei (Veii), majd egész Etruria, ám a hadiszerencse nem pártolta őket. „ …i. e. 505-ben a küméi Arisztodémosz verte szét délen az etruszkok seregét. Néhány évtizeddel később, i. e. 474-ben a szürakuszai Hierón tengeri győzelmet aratott az etruszkok felett a küméi partoknál, és ettől kezdve a szürakuszaiak megakadályozták, hogy az etruszkok tényleges hatalmat gyakoroljanak tengeri birodalmuk, Korzika és Elba felett. Róma és Veü ádáz háborúskodása i. e. 480-ban vette kezdetét, és egészen i. e. 396-ig elhúzódott; néhány évvel később már a gallok pusztították a Pó vidékének etruszk településeit.” I. e. 359–358, majd i. e. 353 és i. e. 351-ben a Róma és Tarchna között kiújúlt határháborúk ismét Róma győzelmével zárultak – 351-ben Tarchna 40 évre békét kért, amit i. e. 308-ban újabb 40 évre kiterjesztett, – s a város behódolt Rómának. Az elkövetkező századokban a további nagy etruszk városok: Cisra (Caere), Velch (Vulci), Vei is fokozatosan Róma hatalma alá kerültek, majd Sulla i. e. 82-ben végleg leigázta az etruszkokat.
Az egykori Tarquinii helyén, attól valamivel északabbra új római város épült Civita néven. A város az 5. században püspöki székhellyé lett, amelyet a 8. században szaracénok dúltak és égettek fel. Ezek után a várost nem építették újjá. Lakói a közeli Cornetóban telepedtek le. Corneto a középkortól – Genova, Pisa és Velence mintájára – mint független, önálló városállam működött, majd a 14. században, elveszítve önállóságát, pápai befolyás alá került.
Az 1872 utáni források Corneto Tarquinia néven említik a várost, amely végül 1934-ben, az olasz fasizmus idején, a hazafias hagyományok újraélesztését célzó kampány során vette fel a Tarquinia nevet.
Olaszország
é. sz. 42° 14′ 57″, k. h. 11° 45′ 22″42.249167°N 11.756111°EKoordináták: é. sz. 42° 14′ 57″, k. h. 11° 45′ 22″42.249167°N 11.756111°E.svg)
_F0163960tris_Palazzo_Vitelleschi,_cavalli_alati_bardati,_scultura_etrusca_ellenistica,_insieme,_Tarquinia.jpg)
