| Lazio | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Rang | Régió | ||
| Székhely | Róma | ||
| Megyéi | Frosinone (FR) Latina (LT) Rieti (RI) Róma (ROMA) Viterbo (VT) | ||
| Kormányzó | Nicola Zingaretti (2013. február 26. – ) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 5 720 536 fő (2023) | ||
| Népsűrűség | 325 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 17 203 km² | ||
| Időzóna | UTC+1 | ||
| Lazio régió elhelyezkedése | |||
| Lazio weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Lazio témájú médiaállományokat. | |||
Lazio (latinul: Latium) régió Olaszország középső részén, amely elsősorban Rómáról, az olasz fővárosról híres, amely egykoron az ókori Római Birodalom fővárosa, jelenleg pedig a római katolikus egyház központja, hiszen itt található a Vatikán. Emellett a régió gazdag történelmi és kulturális örökséggel rendelkezik, ókori romokkal, reneszánsz műemlékekkel, valamint festői tájakkal, mint a Tivoli kertek vagy a Braccianói-tó vidéke. 17 203 km²-es területével Olaszország kilencedik legnagyobb régiója, ezzel az ország területének mintegy 5,7%-át fedi le. Közel 5,7 millió fős lakosságával pedig az ország harmadik legnépesebb része, ezzel az Olaszország népességének 9,7%-ával rendelkezik. Népsűrűsége bőven az országos felett van. Olaszország egyik régiója.
Nyugatról Tirrén-tenger, északról Toszkána és Umbria, keletről Abruzzo és Molise, délről pedig Campania határolja. Székhelye és egyben Olaszország legjelentősebb városa "az örök városnak" is nevezett Róma, amely a világ egyik legfontosabb történelmi városaként ismert, ahol olyan ikonikus műemlékek találhatók meg, mint a Colosseum, a Forum Romanum és a Pantheon. Emellett a város a katolikus egyház szíve is, hiszen itt helyezkedik el a Vatikán, a pápa székhelye és a Szent Péter-bazilika. De nevezetesebb települései közé tartozik Tivoli, amely gazdag római kori villáiról, például a Villa d'Este és a Villa Adriana miatt híres, lenyűgöző kertekkel és vízesésekkel, Ostia Antica, az ókori Róma kikötővárosa, jól megőrzött romjaival és régészeti lelőhelyeivel vonzza a történelem iránt érdeklődő látogatókat, Viterbo, középkori hangulatú város, amely híres termálfürdőiről és történelmi óvárosáról, Rieti pedig a régió keleti részén fekszik, és gyönyörű természeti környezetével, valamint történelmi műemlékeivel kelti fel a turisták figyelmét.
Központi elhelyezkedésű régió Közép-Olaszországban. Területe változatos: a tengerparti síkságoktól kezdve a dombvidékeken át a hegyvidéki területekig terjed, ahol az Appenninek legnyugatibb vonulatai magasodnak. Fő folyója a Tevere, amely Rómán is áthalad. A régió tengerpartja homokos és sziklás partszakaszokat egyaránt magában foglal. Éghajlata mediterrán, enyhe telekkel és forró, száraz nyarakkal. A régióban több termálforrás és tó is található, például a Braccianói-tó. Lazio földrajzi elhelyezkedése és változatos tájai miatt gazdag természeti és kulturális látnivalókban.
Története az ókori Róma alapításáig nyúlik vissza, amely a régió központjává vált az idők során. A területet eredetileg különböző itáliai népek, például a latinok lakták, majd a rómaiak váltották meghatározó hatalommá, akik az egész Mediterráneumra kiterjesztették birodalmukat. Róma a köztársaság és a császárság korában is jelentős politikai, kulturális és vallási központ maradt. A birodalom bukása után Lazio különböző uralkodók és államok fennhatósága alá került, mígnem a középkorban a Pápai Állam szívévé vált. A Vatikán, mint a katolikus egyház központja, a régió kiemelkedő jelentőségét erősítette. Az olasz egység létrejöttekor Lazio része lett az új államnak, és ma Olaszország egyik legfontosabb politikai és kulturális központja.
Neve a latin „Latium” szóból ered, amely az ókori itáliai régióra utal, ahol a latinok népe élt. A név eredetileg az itt élő latin törzsekhez kötődött, akik a római civilizáció alapját képezték. Így Lazio neve szorosan kapcsolódik az ókori Róma és a latin kultúra kialakulásához, amely meghatározó volt a nyugati civilizáció fejlődésében.
Lazio Közép-Olaszországban helyezkedik el, területe 17 203 km², az Appenninektől a Tirrén-tengerig húzódik. Domborzata változatos, nagyobb részben hegy- és dombvidék (hegyvidék területének 54%-a, a dombvidék területének 26,1%-a). A sík területek a tengerpart közelében jellemzőek, és területének 20%-át teszik ki.
A legjelentősebb folyók a Tevere és a Garigliano. Mindkét folyó a Tirrén-tengerbe ömlik.
Lazio területén is feltártak már őskori emlékeket. A legtöbb ezek közül a Rómától délre található Latina városban került elő, például a Grotte del Circeo barlangban neandervölgyi emberleletek vagy az Agro Pontinóban található, róla elnevezett, korai Felső-Paleolitikum korából származó Pontiniani kultúra leletei.
A Latina körüli emlékeken kívül szintén találhatók Róma északnyugati csücskén Torrimpietrában, ami a legismertebb lelőhely, a Polesini barlangan pedig a szintén Rómához tartozó Tivoliban csontba vésett állatminták kerültek elő (a nagyjából 30 ezer évvel ezelőtti kultúrák korából).
A Kr. e. 6. századtól a terület neve Latium volt. Kr. e. 340–338 között itt zajlott a második latin háború. Később, Róma növekedésével a területen szervezték meg Latium provinciát.
493-ban Odoaker elfoglalta. 755-ben a pápai állam része lett.
1809-ben Franciaország megszerezte Laziót, majd 6 évvel később a Bécsi Kongresszus visszaadta a Pápai államnak. 1870 óta Olaszország része. A fasizmus ideje alatt a Pontini-mocsarak lecsapolása révén számos új települést hoztak létre: Latina, Sperlonga.

Öt megyéje (provincia) a következő:
| Frosinone megye | Latina megye | Rieti megye | Róma megye | Viterbo megye | |
|---|---|---|---|---|---|
A régió legnépesebb települései az ISTAT 2007. február 28-i adatai alapján:
| Sorrend | Település | Megye | Népesség (fő) |
|---|---|---|---|
| 1. | Róma | Róma | 2 706 428 |
| 2. | Latina | Latina | 114 226 |
| 3. | Guidonia Montecelio | Róma | 76 879 |
| 4. | Aprilia | Latina | 65 070 |
| 5. | Fiumicino | Róma | 61 722 |
| 6. | Viterbo | Viterbo | 60 647 |
| 7. | Pomezia | Róma | 52 723 |
| 8. | Tivoli | Róma | 51 880 |
| 9. | Civitavecchia | Róma | 51 360 |
| 10. | Velletri | Róma | 51 009 |
| 11. | Anzio | Róma | 48 675 |
| 12. | Frosinone | Frosinone | 48 127 |
| 13. | Rieti | Rieti | 47 202 |
| 14. | Terracina | Latina | 42 961 |
| 15. | Nettuno | Róma | 42 456 |
Forrás: Archiválva 2008. május 16-i dátummal a Wayback Machine-ben