A Tatra 813csehszlovák nehéz terepjáró tehergépkocsi, amelyet 1967 és 1982 között gyártott a Tatra autógyár báni üzeme. A típus katonai és polgári alkalmazásban is elterjedt számos kivitelben. Számos változatban készült és speciális járművek alvázaként is szolgált 8×8, 6×6 és 4×4 hajtásképletű változatban is. A típuscsalád legfontosabb és legnagyobb mennyiségben készült változata a 8×8-as hajtásképletű Tatra 813 8×8. A legerősebb, nehéz eszközök vontatására szolgáló változata a KOLOS (magyarul: kolosszus), amely képes 100 tonna össztömegű pótkocsi vontatására. A tizenöt éves gyártási időszak alatt összesen 11 751 darab járművet készítettek, amelyek többségét exportálták, főként a Szovjetunióba, az NDK-ba, Romániába és Indiába.
Története
A négytengelyes jármű iránti igény 1959-ben jelent meg először Csehszlovákiában, amikor Védelmi Minisztérium felvetette egy hazai nehéz tüzérségi vontató jármű fejlesztésének ötletét. A cél egy olyan jármű megépítése volt, amely képes nehéz pótkocsikat vontatni és nehéz rakományokat szállítani terepi körülmények között is. A tapadás maximalizálása érdekében négytengelyes futóművel számoltak, amelynek minden kereke hajtott, és a két első tengelyen a kerekek kormányzottak. További követelmény volt a 40%-os mászóképesség, a 400km-es hatótávolság.
A katonai igények alapján a Tatra autógyár az 1960-as évek elején kezdett el foglalkozni a négytengelyes katonai vontató kifejlesztésével, amelyet a Tatra 141 utódjának szántak. A jármű gyökerei a Tatra 138-ig nyúlnak vissza. A kísérletekhez építettek egy alvázat. Ez egy vezetőfülke nélküli jármű volt, amelyet nagyrészt a Tatra 138 részegységeiből állítottak össze, de már az új futómű-elrendezéssel. Az 1960-as évek közepén készült egy koncepcióterv a T 138 8×4-es hajtásképletű változatáról, amely az N1377-107 jelzést viselte. Ez a T 138-as változat már a későbbi 813-as futómű-elrendezését tartalmazta, amely hátul két hajtott, elől két kormányzott tengelyt tartalmazott. Az első tengelyek torziós rugókkal, a hátsók laprugókkal rendelkeztek. 1964 augusztusában készült el az első prototípus a Tatra báni (Bánovce nad Bebravou) üzemében, amelyet bemutattak az üzem dolgozóinak. Ez a járműben még a sorozatgyártott T 138-asból több szerkezeti elem és berendezéseit is megtalálható volt, de annak V8-as dízelmotorja helyett a prototípusba már a V12-es T 930 dízelmotort építették. A T 930-as dízelmotort a Tatra 138 tehergépkocsiban alkalmazott V8-as T 928-as motorból alakították ki oly módon, hogy a hengerek számát néggyel megnövelték.
1964 végéig még további három prototípust készítettek. 1967. március 24-én készült el a futási tesztekhez gyártott 50 darabos nullszéria első példányának az alváza. A jármű sorozatgyártása (végszerelése) 1967-ben kezdődött el a Tatra autógyár szlovákiai, Bánban található üzemében, amihez a Tatra más üzemei számos alkatrészt szállítottak be. A dízelmotorokat például hagyományosan Kopřivnicében állították elő. 1968-ban bemutatták a Brnói Nemzetközi Gépipari Kiállításon, ahol a jármű aranyérmet kapott. A Lipcsei Ipari Vásáron is bemutatták, ahol ugyancsak aranyéremmel ismerték el.
Habár eredetileg kifejezetten katonai vontatónak szánták, a sikeres konstrukciót felhasználva polgári változatokat is kialakítottak. Ezek a változatok a katonai Tatra 813-tól eltérő motorral (T 930-3 dízelmotor) készültek, és a katonai változat több berendezése is hiányzott belőlük. A polgári változatok nem rendelkeztek állandó összkerék-meghajtással (az első tengelyek leválaszthatók voltak), valamint nem látták el őket központi gumiabroncsnyomás-szabályozóval. Ugyancsak hiányzott a tetőnyílás, az elektromos üzemanyag-szivattyú és a vezetőfülke szűrő-szellőző rendszer. A legelterjedtebb polgári változat a nehéz pótkocsik vontatására szolgáló, 6×6-os hajtásképletű Tatra 813 TP volt. Ezt a csehszlovákiai állami közlekedési vállalatok igényei alapján fejlesztették ki a tatra 141 leváltására, ahol a vontatási feladatokhoz a 8×8-as katonai jármű gazdaságtalan lett volna. A 6×6-os változaton kívül készült 4×4-es és 8×8-as polgári változat is. Utóbbi az Ostravai Csehszlovák Állami Autóbusz- és Teherfuvarozás Vállalat (ČSAD) számára készült és csak négy darabot gyártottak belőle.
Habár a járművek fő exportpiaca a volt szocialista országok voltak, több példányt Nyugat-Európába is eladtak. A nyugat-német SEMEX cég darus, tűzoltó és repülővontató járművek, a szintén nyugat-német Stetter cég a betonkeverő járműveinek alvázaként alkalmazta.
Műszaki jellemzői
Tatra T 930 dízelmotor a kopřivnicei Tatra Tehergépkocsi Múzeumban
A Tatra 813 konstrukcióját a nagy teherbírás, kiváló terepjáró képesség és a megbízható üzemeltetést aszem előtt tartva alakították ki. A jármű a Tatra hagyományos műszaki megoldásait alkalmazta, amelyeket kifejezetten nehéz katonai és ipari feladatokra optimalizáltak.
A Tatra 813 meghajtásáról egy Tatra T 930 típusjelzésű, léghűtéses, V-elrendezésű, tizenkét hengeres dízelmotor gondoskodott. A motor közvetlen befecskendezésű , és kifejezetten nagy nyomaték leadására tervezték alacsony fordulatszám-tartományban, ami alapvető követelmény volt a nehéz vontatási feladatoknál és terepi üzemi körülmények között.
A motor 17,64 literes hengerűrtartalommal rendelkezik. Névleges teljesítménye 198kW (270 LE) , amelyet körülbelül 2000–2 00 1/min fordulatszámon adott le. A maximális forgatónyomaték közel 1000 Nm, amely alacsony fordulatszámon állt rendelkezésre, ez lehetővé tette a nagy tömegű járművek és pótkocsik biztonságos mozgatását nehéz terepviszonyok között is.
A léghűtéses kialakítás előnye volt a nagy üzembiztonság és az egyszerűbb karbantartás, különösen szélsőséges éghajlati körülmények között. A motor felépítése robusztus , hosszú élettartamra és tartós, nagy terhelés melletti üzemre tervezték, elsősorban katonai felhasználásra.
Az erőátvitelt mechanikus sebességváltó és osztómű biztosítja, amely lehetővé tette az összkerékhajtás és a terepfokozat kapcsolását. A hajtáslánc kialakítása a nagy igénybevételhez igazodott, különös tekintettel a katonai felhasználásra.
A jármű központi gerincvázas alvázzal készült, amelyhez a hajtás elemei csatlakoztak. Ez a Hans Ledwinka által kifejlesztett Tatra-koncepciót követte. Ez a konstrukciós megoldás nagy csavarómerevséget biztosított, valamint védelmet nyújtott a hajtáslánc számára. A futómű lengőtengelyes kialakítású, tengelyenként független felfüggesztéssel, ami jelentősen hozzájárult a jó terepkövető képességhez.
A Tatra 813 többféle kivitelben készült, amelyek közül a legismertebb a 8×8 hajtásképletű változat. Emellett 6×6 és 4×4 hajtásképletű változatok is léteztek speciális feladatokra. A konstrukció lehetővé tette nagy hasmagasság, jelentős gázlómélység és nagy emelkedők leküzdését, ami a típust különösen alkalmassá tette nehéz terepen történő alkalmazásra.
Típusváltozatok
A típusváltozatoknak nem volt külön gyári jelzése. A jármű azonosításában a típusjelzés mellett a hajtásképlet szerepelt, valamint a funkció, esetenként rövidítve. A Csehszlovák Néphadseregben a járművet a funkciójával azonosították, így pl. a platós kivitelű jármű katonai megnevezése Automobil valník Tatra 813 8×8 volt. A KOLOS megnevezés csak belső informális megnevezés volt kezdetben. A katonai névhasználat alapja az volt, hogy a jármű funkciója volt a lényeg, az alatta található alváz lényegében ugyanaz volt, és többnyire a felépítmény alatt az alváz eleve csereszabatos.
Alapváltozatok
4×4-es hajtással
Tatra 813 4×4 – kéttengelyes rövid változat, főként speciális célokra
6×6-os hajtással
Tatra 813 6×6
Tatra 813 6×6 TP – félpótkocsis vontató (Tahač Přívěsů)
8×8-as hajtással
Tatra 813 8×8 – a legelterjedtebb változat, nehéz tehergépkocsi szerepkörben
Tatra 813 8×8 TP – nehéz félpótkocsi-vontató
Tatra 813 8×8 KOLOS – a Tatra 813 8×8 legnagyobb teljesítményű nehézvontató változata, az alapváltozathoz képes lényegesen kisebb példányszámban készült. Az alapkivitelhez képes erősebb csörlővel rendelkezett, a tapadás, illetve a vonóerő növelése érdekében ballaszttal lehetett ellátni, és megerősített vonószerkezettel rendelkezik, külsőre masszívabb lökhárítók és védőrács jellemzi. Maga a KOLOS név (magyarul: kolosszus) nem hivatalos típusjelzés, de később merketing célból a gyártó is használta ezt az elnevezést a legerősebb kivitelre. A köznyelvben később a KOLOS név lényegében egybeforrt a 8×8-as változattal.
Katonai változatok
Tatra 813 8×8 V – platós kivitel (Valník)
Tatra 813 8×8 – zárt felépítményű változat (Skříňový)
Tatra 813 8×8 PV – csapatszállító változat (Přepravník vojsk)
Tatra 813 8×8 PMH – üzemanyag-szállító
Tatra 813 8×8 R – híradó jármű
Tatra 813 8×8 D – darus kivitelű jármű
Tatra 813 8×8 VT – tüzérségi és harcjármű-vonatató
Galéria
Gyártásba került Tatra 813 vontatók és fülkésalvázak
.jpg)
.jpg)
