Tekucs
| Tekucs (Tecuci) | |||
 | |||
| Ortodox Katedrális | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Moldva | ||
| Fejlesztési régió | Délkelet-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Galați | ||
| Községközpont | Tecuci | ||
| Polgármester | Eduard Finkelstein | ||
| Irányítószám | 805300 | ||
| SIRUTA-kód | 75203 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 32 801 fő (2021. dec. 1.) | ||
| Magyar lakosság | 9 (0%, 2021) | ||
| Népsűrűség | 378,07 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 50 m | ||
| Terület | 86,76 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 50′ 48″, k. h. 27° 25′ 40″45.846667°N 27.427778°EKoordináták: é. sz. 45° 50′ 48″, k. h. 27° 25′ 40″45.846667°N 27.427778°E | |||
 | |||
| Tekucs weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tekucs témájú médiaállományokat. | |||
Tekucs régi magyar nevén: Tekücs (Tecuci) város Galați megyében, Moldvában, Romániában.
Fekvése
A település a Bârlad folyó és a Tecucel folyó mentén fekszik. Galați-tól északnyugati irányban, 80 km-re található. Gyümölcsösökkel és szőlővel borított dombvidék veszi körül.
Története
A település első írásos említése egy 1435. szeptember 1-jén kelt levélben történt, melyet I. Ulászló Jagelló-házi lengyel királynak címeztek. A város sorsának alakulásában fontos szerepet játszott földrajzi helyzete. Különféle irányból érkező kereskedelmi utak csomópontja volt itt, a hely azonban elsősorban a lengyel és a török kereskedőknek lett kedvelt pihenőhelye.
Tekucs (Tecuci) a 20. század közepétől erőteljesebb fejlődésnek indult. Jelentős élelmiszeripari, fémfeldolgozó és gépgyártó üzemei vannak, és a városban működik a környék legnagyobb építőanyaggyára, és itt van Dél-Moldva szőlő- és gyümölcstermelő központja is.
Tekucs vasúti csomópont is, a Galați-ból jövő szárnyvonal itt csatlakozik a Bukarest–Iași fővonalhoz, továbbá kapcsolatban van a Marașeștin keresztül Suceavába vezető vasúti fővonallal is.
A város Tekucs megye központja volt egészen a kommunizmus kezdetéig, amikor is az új közigazgatási rendszer alapján ezt megszüntették.
Tekucsban és környékén még a 20. század vége felé is körülbelül 200 csángó család élt.
Nevezetességek
- Történelmi és Természettudományi Múzeum (Muzeul de istorie și științele naturii) – A múzeumot 1935-ben alapították. Több mint ötezer kiállítási tárgya főként a környék történelmi emlékeit mutatja be. A múzeum természettudományi részlege pedig a környék növény- és állatvilágát ismerteti. Néprajzi gyüjteménye a város és vidékének népi múltjából ad ízelítőt.
Helyi újságok
- Ziarul Semnal
- Oferta Tecuceana
- Ziarul Telegraf Expres
- Ziarul Observator T
Hírességek
- Calistrat Hogaș (1847–1917) író
- Nicolae Petrașcu (1859–1944) diplomata, publicista, irodalomtörténész
- Gheorghe Petrașcu (1872–1949) festő, akadémikus
- Ion Petrovici (1882–1972) filozófus, író, politikus, professzor a iași egyetemen, akadémikus, oktatásügyi miniszter volt,
- Alexandru Lascarov-Moldovanu (1885–1971) újságíró, író, publicista
- Iorgu Iordan (1888–1986) nyelvész, akadémikus
- Mihail Manoilescu (1891–1950) publicista, közgazdász, politikus, külügyminiszter volt.
- Victor Atanasie Stănculescu (1928–2016) katonatiszt, politikus
- Cristina Carp (1997–) labdarúgó
Források
- Cs. Tompos Erzsébet – Czellár Katalin (1978). Moldvai utazások. Panoráma. ISBN 963-243-099-9.
Hivatkozások
- ↑ "2021-es romániai népszámlálás". Nemzeti Statisztikai Intézet.
- ↑ "2021-es romániai népszámlálás" (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. 2023. Hozzáférés: 2024. január 21.
