Temeskutas

Temeskutas (Гудурица / Gudurica)
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetDél-bánsági
KözségVersec
Rangfalu
Irányítószám26335
Körzethívószám+381 13
Népesség
Teljes népesség1094 fő (2011)
Népsűrűség56 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság111 m
Terület22,7 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 10′ 13″, k. h. 21° 26′ 35″45.170278°N 21.443056°EKoordináták: é. sz. 45° 10′ 13″, k. h. 21° 26′ 35″45.170278°N 21.443056°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Temeskutas témájú médiaállományokat.

Temeskutas (szerbül Гудурица / Gudurica, németül Kudritz) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Versec községben.

Fekvése

Versectől északkeletre, Nagyszered és Márktelke közt, a Verseci-hegység lejtőjén fekvő település.

Története

Temeskutas (Gudurica) nevét 1362-ben Kutrez néven említették először az oklevelek, majd 1362-ben Kutrez néven írták.

1358-ból ismert első birtokosának neve is; ekkor Kuthresi Miklós birtoka volt.

1597-ben Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem a birtokot Karánsebesi Jósika Ferencznek adományozta.

A település a török hódoltság alatt sem néptelenedett el, lakosai ekkor szerbek voltak, akik a falu nevét Gutorza alakra ferdítették.

A török hódoltság után; 1717-ben 17 lakott házat írtak itt össze, de hamarosan régi lakossága is elhagyta a falut.

A jelenlegi községet Tetz János Elzászból származó német telepes alapította, aki 1719-ben telepedett le a régi falu helyén, majd az első letelepülőket 1720-1730. közötti években többen is követték Elzászból és Lotharingiából, majd 1728-ban a kamara is ide telepített néhány német családot.

1738-ban, a török újabb betörés hírére, a lakosság elmenekült s csak 1739. őszén tért vissza újból, 1751-ben a falu már 150 házból állt.

1761-ben itt volt a kincstári altiszttartóság és erdőkerülői hivatal székhelye is. 1763-ban a kamara ismét öt német családot telepített itt le.

1779-ben a falut Temes vármegyéhez csatolták.

1788-ban az újabb török háború idején a császári lovasság a német lakosságot kiűzte a településről, nehogy a törökök dühének essenek áldozatul, azonban a lakosság távolléte alatt markováczi, laczunási, komoristyei és varadiai románok teljesen kifosztották a falut. A hírre a császári lovasság szeptember 30-án a fosztogatókra tört, egy részüket levágta vagy fogságba, ejtette, a többiek, pedig az erdőkbe menekültek. A németek csak október 18-án tértek vissza, amikor gróf Harrach tábornok 2000 emberrel megszállta Versecet.

1821. augusztus 10-én a falu szabadalmat nyert országos és hetivásárok tartására is.

1828-ban Kudriczi Beger Bálint és Heiser Ignácz a falut megvásárolta a kincstártól.

1910-ben 2043 lakosából 83 magyar, 1924 német volt. Ebből 2013 volt római katolikus.

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Verseczi járásához tartozott.

Népesség

Demográfiai változások

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
1474 2024 2105 1560 1448 1338 1267 1094

Etnikai összetétel

Nemzetiség Szám %
Szerbek 839 66,21
Macedónok 133 10,49
Magyarok 44 3,47
Szlovének 38 2,99
Jugoszlávok 37 2,92
Cigányok 35 2,76
Románok 31 2,44
Horvátok 27 2,13
Montenegróiak 9 0,71
Muzulmánok 5 0,39
Németek 3 0,23
Szlovákok 2 0,15
Albánok 2 0,15
Csehek 1 0,07
Ukránok 1 0,07
Egyéb/Ismeretlen

Nevezetességek