| Tergina Gyula | |
| Született | 1856. március 30. Hontnádas |
| Elhunyt | 1929. január 4. (72 évesen) Budapest |
| Tisztsége | tanfelügyelő (1895–) |
| Sírhelye | Farkasréti temető |
Tergina Gyula (Nádas (Hont megye), 1856. március 30. – Budapest, 1929. január 4.) bölcseleti doktor, királyi tanácsos és királyi tanfelügyelő.
Főgimnáziumot és egyetemet végzett; a Magyar Nemzeti Múzeumnál 1875-ben gyakornok, 1880. április 4-én régiségtári segéd, 1882. május 18-án segédőr lett. 1882-ben tanárvizsgálatot tett a történelemből és földrajzból; 1889. a budapesti V. kerületi állami főreáliskolához tanárnak, 1895. november 26-án Sáros vármegye királyi tanfelügyelőjévé nevezték ki. Volt Csongrád vármegye királyi tanfelügyelője, majd ugyanaz Heves megyében. Az iskolák általános államosításának keresztülvitelét tűzte ki célul, aminek eredménye, hogy Csongrád vármegye, Szeged és Hódmezővásárhely csaknem összes iskoláit államosították. Szegeden az ipari munkás-előadásokat szervezte. 1893-ban a Tisza menti Ördög lyukban, valamint 1894-ben a kamarási Reök parton, a Reök major mellett tárt fel népvándorláskori sírokat. Elhunyt 1929. január 4-én este 6 órakor, örök nyugalomra helyezték 1929. január 6-án délután a Farkasréti temetőben a római katolikus egyház szertartása szerint.
Cikkei az Esztergom és Vidékében (1880., 1883. Esztergom emlékérmei); az Arch. Értesítőben (1881. Erdély érmészete, 1885. A magyarországi bánya- és kamaratisztek emlékérmei, 1894. Horgosi ásatások); a budapesti VIII. ker. főreáliskola Értesítőjében (1883. Történet és művészet); a Századokban (1884. Buda visszafoglalásának érmei); a Magyar Tanügyben (1885. Művészet és iskola).
Nádasy T. Gy., T. Gy., -a-a az Arch. Értesítőben; N. G. a Hon 1880. évfolyamán.