| Chlorophytina | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertani besorolás | ||||||||||
| ||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Chlorophytina témájú rendszertani információt.
|
A Chlorophytina a valódi zöldmoszatok (Chlorophyta) törzsének altörzse 5 osztállyal. Számos ismert zöldmoszatfajt tartalmaz, melyek sejtjei többnyire fikoplaszttal osztódnak.
Eredetileg a zöldmoszatok parafiletikus csoportjának szinonimájaként használták a nevet, később viszont eltávolították a ma a Streptophyta kládba sorolt tagjait, például a Charophyceae és a Zygnematophyceae osztályokat. Ez okozza Round 1963-as rendszertana szerint azt, hogy a 20. századi rendszertanokban változó mennyiségű tagja volt, és megfelelt Christensen Loxophyceae, Chlorophyceae és Prasinophyceae osztályai együttesének – tehát a mai Chlorophytának. Round 1963-ban a Chlorophyta egyik tagjaként írta le, és a Conjugatophyceae, az Oedogoniophyceae, a Bryopsidophyceae, a Loxophyceae és a Chlorophyceae osztályokat sorolta ide. Thomas Cavalier-Smith írta le formálisan először 1998-as hatországos rendszerében, benne a „Prasinophytae”, a mai Chlorophytinának megfelelő Tetraphytae, Charophytae és Rudophytae altörzságakkal.
Későbbi rendszertanokban a hagyományos osztályozásban nem a Prasinophytinához sorolt osztályokat tartalmazza, például legszűkebb értelmezésében csak az Ulvophyceae, Trebouxiophyceae és Chlorophyceae tartoztak ide,
Cavalier-Smith hatországos rendszerében a Chlorophytinát a fragmoplaszt nélkül osztódó zöldmoszatok csoportjaként használta, és 2 altörzságra osztotta sejtosztódási mechanizmus szerint, az állandó orsójú Prasinophytae és az ideiglenes orsójú, fikoplaszttal osztódó Tetraphytae csoportokra.
A Chlorophytina mtDNS-e kisebb a prazinofitonokénál, benne az rrnL, rrnS gének töredezettek, a cox2 2 részre – cox2a, cox2b – osztott, melyek a Chlamydomonadalesben mind magiak, míg a Sphaeroplealesben előbbit a mitokondrium, utóbbit a mag kódolja.
α/β-Hidrolázdomén-tartalmú fehérje 1-et tartalmaz, mely lizolipid-lipázként lehetővé teszi triglicerid-szintézisét, és kizárólag a Chlorophytában található.
Alább a zöldmoszatok kapcsolatainak konszenzusalapú, elsősorban molekuláris adatokon alapuló fája található. A Pedinophyceae fajai helyzetével nem minden molekuláris rendszertan ért egyet.
| Viridiplantae |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az Ulvophyceae és feltehetően a Trebouxiophyceae parafiletikusak.
Lipidszintézise használható bioüzemanyagok előállítására.
A Chlorophyceae osztályba tartozó Uronema africanum 10–15 μm-es fonalakat alkot, de 20–30 μm szélességben is képes lebontani az alacsony sűrűségű polietilént (LDPE).
A Cladophora spp. például antidiabetikus, antihypertensiós, parazita-, mikrobairtó, rákellenes és citotoxikus nutraceutikumok és gyógyszerek előállítására használhatók.
{{cite journal}}: More than one of |number= és |issue= specified (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link){{cite journal}}: CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)Ez a szócikk részben vagy egészben a Chlorophytina című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.