Chlorophytina

Chlorophytina
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Archaeplastida
Csoport: Zöld színtestű növények (Viridiplantae)
Törzs: Valódi zöldmoszatok (Chlorophyta)
Altörzs: Chlorophytina
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Chlorophytina témájú rendszertani információt.

A Chlorophytina a valódi zöldmoszatok (Chlorophyta) törzsének altörzse 5 osztállyal. Számos ismert zöldmoszatfajt tartalmaz, melyek sejtjei többnyire fikoplaszttal osztódnak.

Történet

Eredetileg a zöldmoszatok parafiletikus csoportjának szinonimájaként használták a nevet, később viszont eltávolították a ma a Streptophyta kládba sorolt tagjait, például a Charophyceae és a Zygnematophyceae osztályokat. Ez okozza Round 1963-as rendszertana szerint azt, hogy a 20. századi rendszertanokban változó mennyiségű tagja volt, és megfelelt Christensen Loxophyceae, Chlorophyceae és Prasinophyceae osztályai együttesének – tehát a mai Chlorophytának. Round 1963-ban a Chlorophyta egyik tagjaként írta le, és a Conjugatophyceae, az Oedogoniophyceae, a Bryopsidophyceae, a Loxophyceae és a Chlorophyceae osztályokat sorolta ide. Thomas Cavalier-Smith írta le formálisan először 1998-as hatországos rendszerében, benne a „Prasinophytae”, a mai Chlorophytinának megfelelő Tetraphytae, Charophytae és Rudophytae altörzságakkal.

Későbbi rendszertanokban a hagyományos osztályozásban nem a Prasinophytinához sorolt osztályokat tartalmazza, például legszűkebb értelmezésében csak az Ulvophyceae, Trebouxiophyceae és Chlorophyceae tartoztak ide,

Cavalier-Smith hatországos rendszerében a Chlorophytinát a fragmoplaszt nélkül osztódó zöldmoszatok csoportjaként használta, és 2 altörzságra osztotta sejtosztódási mechanizmus szerint, az állandó orsójú Prasinophytae és az ideiglenes orsójú, fikoplaszttal osztódó Tetraphytae csoportokra.

Genetika

A Chlorophytina mtDNS-e kisebb a prazinofitonokénál, benne az rrnL, rrnS gének töredezettek, a cox2 2 részre – cox2a, cox2b – osztott, melyek a Chlamydomonadalesben mind magiak, míg a Sphaeroplealesben előbbit a mitokondrium, utóbbit a mag kódolja.

α/β-Hidrolázdomén-tartalmú fehérje 1-et tartalmaz, mely lizolipid-lipázként lehetővé teszi triglicerid-szintézisét, és kizárólag a Chlorophytában található.

Filogenetika

Alább a zöldmoszatok kapcsolatainak konszenzusalapú, elsősorban molekuláris adatokon alapuló fája található. A Pedinophyceae fajai helyzetével nem minden molekuláris rendszertan ért egyet.

Viridiplantae


Chlorophyta




Chlorophytina




Ulvophyceae Mattox et Stewart 1984



Chlorophyceae Christensen 1994




Trebouxiophyceae Friedl 1995




Chlorodendrophyceae Massjuk 2006




Pedinophyceae Moestrup 1991




Chloropicophyceae





Picocystis



Pycnococcaceae





Nephroselmidophyceae





Mamiellophyceae Marin et Melkonian 2010



Pyramimonadales






Streptophyta





Prasinodermophyta



Az Ulvophyceae és feltehetően a Trebouxiophyceae parafiletikusak.

Jelentőség

Lipidszintézis

Lipidszintézise használható bioüzemanyagok előállítására.

Műanyagbontás

A Chlorophyceae osztályba tartozó Uronema africanum 10–15 μm-es fonalakat alkot, de 20–30 μm szélességben is képes lebontani az alacsony sűrűségű polietilént (LDPE).

Gyógyszerészet

A Cladophora spp. például antidiabetikus, antihypertensiós, parazita-, mikrobairtó, rákellenes és citotoxikus nutraceutikumok és gyógyszerek előállítására használhatók.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Chlorophytina című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.