| The Oregon Experiment | |
| Szerző | Christopher Alexander |
| Eredeti cím | The Oregon Experiment |
| Következő |
|
| Kiadás | |
| Kiadás dátuma | 1975 |
| ISBN | 978-0-19-501824-0 |
A The Oregon Experiment Christopher Alexander Murray Silverstein, Shlomo Angel, Sara Ishikawa és Denny Abrams közreműködésével 1975-ben íródott könyve, amely az Oregoni Egyetem campusánál is figyelembe vett építészeti megoldásokat írja le. Később a témában még két kötet (A Pattern Language és The Timeless Way of Building) született.
Az 1960-as és 1970-es években az egyetem hallgatói és oktatói kritizálták a teherautók campuson keresztüli közlekedését, a 19. századi temető elbontását, a katonai mozgósítást, a délkelet-ázsiai megszállást, valamint azt, hogy az intézmény a hallgatók szülei helyett cselekszik. A második világháborút követően létesült brutalista épületek megosztóak voltak.
Az egyetemi polgárok nagyobb beleszólást akartak az intézményi létbe, így a vezetőség megbízta a UCB díjnyertes, radikális oktatóját, aki tapasztalatait később A Pattern Language művében írta le.
A könyv szerint az épületek legfontosabb tulajdonsága a kiváltott érzet, az átalakítást eszerint kell kezdeni, a tapasztalatokat pedig egy közösségi enciklopédiában kell összegyűjteni. A nagyobb változásoknál figyelembe kell venni azok gazdasági és politikai hatásait is. A tervezésbe be kell vonni a létesítmények használóit is.
Az 1980-as években alapított tudományos komplexum már a megfogalmazott elvek szerint épült, azonban a Nike társalapítója által adományozott Hatfield–Dowlin Komplexum esetében csak a szponzor igényeit vették figyelembe. Jeff Hawkins atlétikaiigazgató-helyettes szerint „mi vagyunk a Nike Egyetem”; később azt mondta, hogy csak a vállalat és az egyetem együttműködésére gondolt. A használók közreműködését nem említették.