Thun
| Thun | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Svájc | ||
| Kanton | Bern kanton | ||
| Kerület | Thun | ||
| Gépkocsijel | BE | ||
| Polgármester | Raphael Lanz (2011–) | ||
| Irányítószám | 3600–3609 Thun 3624 Goldiwil 3645 Gwatt | ||
| Körzethívószám | 033 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 43 905 fő (2023. dec. 31.) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 560 m | ||
| Terület |
| ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 45′ 32″, k. h. 7° 37′ 48″46.759000°N 7.630000°EKoordináták: é. sz. 46° 45′ 32″, k. h. 7° 37′ 48″46.759000°N 7.630000°E | |||
 | |||
| weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Thun témájú médiaállományokat. | |||
Thun (franciául Thoune) város és járási székhely Bern kantonban. Lakosainak száma 43 476 fő (2020. december 31.), az agglomerációban körülbelül 80 ezren laknak.
Fekvés
Az Aare mindkét partján, közel ahhoz a helyhez, ahol a folyó a Thuni-tóból kifolyik. Thun a Berni-felvidék kapujaként ismert.
Történelem
1033-ban Thun a Burgundiai Királysággal együtt a Német-római Birodalom része lett. 1200 előtt a Zähringer család építtette a mai várat. 1264-ben Thun városi jogokat kapott.
1528 körül jelent meg a reformáció, amely ma is meghatározó a városban.
A katonai iskola (Eidgenössischen Militärschule) 1819-ben nyílt meg. 1859-ben Thunt bekapcsolták a vasúthálózatba.
Városrészei (Stadtquartiere)
| Quartier | BFS-Code |  |
|---|---|---|
| Bälliz-Freienhofgasse | 942002 | |
| Goldiwil | 942003 | |
| Hohmad | 942005 | |
| Lauenen-Hofstetten-Ried | 942006 | |
| Lerchenfeld | 942007 | |
| Militärgebiet | 942008 | |
| Seefeld | 942009 | |
| Westquartier | 942011 | |
| Allmendingen | 942036 | |
| Buchholz | 942037 | |
| Dürrenast | 942038 | |
| Gwatt | 942039 | |
| Neufeld | 942040 | |
| Schoren | 942041 | |
| Aarefeld | 942047 | |
| Altstadt | 942074 |
Látnivalók
- A kastély
- Az Óváros
- Templomak
- Kunstmuseum Thun
A kastély
A kastély
A városi templom
A város, az Aare és a Thuni-tó
Thun
A kastély Schadau 1900 körrűl
A kastély
Kunstmuseum
A laktanya
Sport
Itt működik a labdarúgócsapat FC Thun, teljes nevén Fussballclub Thun 1898.
Híres emberek
- Heinz Schneiter (1935–2017), labdarúgóhátvéd, edző
- Bruno Kernen (* 1972), világbajnok alpesisíző
- Zdravko Kuzmanović (* 1987), labdarúgó
- Simona de Silvestro (* 1988), autóversenyzőnő
Irodalom
- Anna Bähler, Anita Egli, Thomas Brodbeck, Gerrendina Gerber-Visser, Christian Lüthi, Katharina Moser, Andrea Schüpbach, Philipp Stämpfli: Thuner Stadtgeschichte 1798–2018. Weber, Thun 2018, ISBN 978-3-03818-183-5
- Felix Müller und Peter Küffer: Thun (Gemeinde). In: Historisches Lexikon der Schweiz
- Franziska Streun, Jon Keller: Thun. Ein Lesebuch. Zytglogge, Basel 2014, ISBN 978-3-7296-0884-9
Jegyzetek
- ↑ "www.bfs.admin.ch/bfs/de/home/statistiken/bevoelkerung/stand-entwicklung.assetdetail.32229143.html".
- ↑ Ernst Theodor Gaupp: Deutsche Stadtrechte des Mittelalters, mit rechtsgeschichtlichen Erläuterungen. Zweiter Band. Breslau 1852, S. 107–111, online.
Külső hivatkozások
- Offizielle Website der Stadt Thun
- thunensis – das virtuelle Thunarchiv – Sammlung von historischen Bildern, Postkarten, Dokumenten und Videos betreffend die Stadt Thun
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Thun című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
