| Timoteus Pokora | |
| Született | 1928. június 26. Brno |
| Elhunyt | 1985. július 11. (57 évesen) Prága |
| Állampolgársága | csehszlovák |
| Nemzetisége | |
| Szülei | Pavel Pokora Vlastimila Kyprová |
| Foglalkozása | sinológus |
| Iskolái | Károly Egyetem |
Timoteus Pokora (Brno, 1928. június 26. – Prága, 1985. július 11.; kínai neve pinjin hangsúlyjelekkel: Bào Géluò; magyar népszerű: Pao Ko-lo; hagyományos kínai: 鮑格洛; egyszerűsített kínai: 鲍格洛) cseh sinológus.
Timoteus Pokora már gyerekkorában érdeklődést mutatott az idegen nyelvek iránt, angolul és olaszul tanult. 1946-tól 1950-ig a Brnoi Egyetemen jogot, filozófiát és nyelvészetet tanult. Török és héber előadásokat is hallgatott Václav Machek és Joseph Kabrda kurzusain. A aktuális kínai eseményektől inspirálva úgy döntött, hogy a prágai Károly Egyetemen tanul kínait, ahol Jaroslav Průšek tanítványa lett. Különösen a klasszikus kínai nyelv és a régi kínai történelem érdekelte. 1954-ben szerzett diplomát és fiatal kutatóként elhelyezkedett a Csehszlovák Tudományos Akadémia Keleti Intézetében (Orientální Ustav), ahol doktori disszertációján dolgozott. 1959-ben szerzett doktori fokozatot a Han-kori filozófusról, Huan Tanról (桓譚; kb. i. e. 43. – i. sz. 28.) írt disszertációjával. Ezt követően az intézet kutatója maradt, majd 1963-ban kinevezték igazgatónak. 1965-től 1966-ig Heidelbergben, 1969-től 1970-ig pedig a Michigani Egyetemen tanított. Szerkesztője volt a cseh orientalista szakfolyóiratnak, az Archív Orientálnínak is.
Pokora tudományos tevékenysége mellett élénken politizált is. Az 1961-es években üdvözölte a kibontakozó demokratizálódási törekvéseket. A prágai tavaszt követően nem kerülhette el a számonkérést és a büntetést. 1973-ban kénytelen volt elhagyni a Keleti Intézetet, és tolmács-fordítóként dolgozott. Többé nem volt bejárása az Intézetbe és annak könyvtárát sem használhatta. A csehszlovák folyóiratokban csak álnéven jelenhettek meg az írásai, így leginkább külföldi lapokban publikált.
Pokora a Han-kori történelem és filozófia nemzetközi szaktekintélyének számított. A történetíró feljegyzéseinek fordítása az 1985-ben bekövetkezett halála miatt befejezetlen maradt.