A Salzburg-München közötti B 304-es út és a Traun folyó mellett fekvő település.
Története
Traunstein már a rómaiak idején is lakott hely volt, fontos hadiút mellett épült ki.
1275-ig a salzburgi hercegség része volt; a települést a sóbányászat és a sókereskedelem tette gazdag várossá. A városnak az 1704 évi, majd az 1851 évi nagy tűzvészek miatt szinte minden régi építménye elpusztult. Azonban ennek ellenére a Traun által körülfolyt félszigeten és a közeli dombok és távolabbi hegyek karéjában fekvő városka így is festői látvány.
1844-től üdülőhelyként is ismert: az egykori kapucinus kolostor épületében ekkor rendezték be - a sótartalmú víz gyógyhatására építve az első szanatóriumot.
Néphagyományok
Húsvét hétfőjén Traunsteinben régi hagyomány az úgynevezett Georgiritt: a Szent György-lovaglás, mely alkalommal lóháton vonulnak a zarándokok a város peremén levő Ettendorf falucska gótikusan meredek tetejű, barokkosított tornyú Szt. György-kápolnájához.
Nevezetességek
Szent Oszvald plébániatemplom (Pfarrkirche St. Oswald) - a 17. században épült.
Leonard-kút (Liendl-Brunnen): A nyolcszögletű márvány medence közepén karcsú oszlopon áll páncélban a névadó lovag kecses reneszánsz kőfigurája.
Pék-torony (Brothausturm) - a Főtéren áll. Itt helyezték el a Chiem-tó (Ciemsee) környéki helytörténeti gyűjteményt (Chiemgau-Heimatmuseum).
Kápolna (Salinenkapelle) - az egykori sóbánya fölött áll a terméskőből épült kora barokk kápolna. A tűzvészeket is túlélt épület régi alapja egy négyzetes toronyláb, amely köré 1630-ban kaputornyot és szentélyt építettek. Ekkor épült a nyolcszögletű kis torony is hasas kupolával. 17. századból származó belső freskóit az 1928-as tatarozáskor fedezték fel.
Németország
é. sz. 47° 52′ 06″, k. h. 12° 38′ 36″47.868333°N 12.643333°EKoordináták: é. sz. 47° 52′ 06″, k. h. 12° 38′ 36″47.868333°N 12.643333°E
.JPG)
