| Trifluortoluol | |||
| Más nevek | Benzotrifluorid α,α,α-Trifluortoluol | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 98-08-8 | ||
| PubChem | 7368 | ||
| ChemSpider | 7090 | ||
| EINECS-szám | 202-635-0 | ||
| ChEBI | 36810 | ||
| SMILES | C1=CC=C(C=C1)C(F)(F)F | ||
| InChI | 1S/C7H5F3/c8-7(9,10)6-4-2-1-3-5-6/h1-5H | ||
| InChIKey | GETTZEONDQJALK-UHFFFAOYSA-N | ||
| Beilstein | 1906908 | ||
| Gmelin | 3670 | ||
| UNII | 49R6421K89 | ||
| ChEMBL | CHEMBL15897 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C6H5CF3 | ||
| Moláris tömeg | 146,11 g/mol | ||
| Megjelenés | színtelen folyadék | ||
| Szag | aromás | ||
| Sűrűség | 1,19 g/mL (20 °C-on) | ||
| Olvadáspont | -29,05 °C | ||
| Forráspont | 103,46 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | <0,1 g/100 ml (21 °C-on) | ||
| Oldhatóság | oldódik éterben, benzolban, etanolban, acetonban, korlátlanul elegyedik n-heptánnal, CCl4-dal | ||
| Törésmutató (nD) | 1,41486 (13 °C) | ||
| Veszélyek | |||
| NFPA 704 | |||
| Lobbanáspont | 12 °C | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A trifluortoluol szerves vegyület, a toluol fluorozott származéka, képlete C6H5CF3. Színtelen folyadék, szerves kémiai szintézisek speciális oldószereként használják, valamint peszticidek és gyógyszerhatóanyagok előállításának köztiterméke.
Kisléptékű laboratóriumi előállítása aril-halogenid és trifluor-jódmetán rézkatalizátor jelenlétében történő kapcsolásával történhet:
Iparilag benzotriklorid és hidrogén-fluorid nagynyomású reaktorban történő reagáltatásával gyártják.
Ogawa és Curran szerint a szokásos acilezési, tozilezési és szililezési reakciókban a a trifluortoluol hasonlít a diklórmetánhoz. A diklórmetán és trifluortoluol dielektromos állandója rendre 9,04, illetve 9,18, ami hasonló szolvatációs tulajdonságokat jelez. Dipólusmomentumuk már kevésbé egyezik, ezek rendre 1,89, illetve 2,86 D. A diklórmetán kiváltása előnyös, ha a körülmények magasabb forráspontú oldószert igényelnek, mivel a trifluortoluol forráspontja 62 °C-kal magasabb, mint a diklórmetáné (40 °C).
A trifluortoluol hasznos oldószer az enyhe Lewis-savak által katalizált reakciókban, mint például a Friedel–Crafts-reakciók. Bár a leggyakrabban használt alumínium-klorid-katalizátor szobahőmérsékleten reakcióba lép a trifluortoluollal, a cink-klorid azonban nem.
További, feltehetően fontosabb felhasználása más vegyületek szintézise. Egyik származéka, a 3-aminobenzotrifluorid a fluometuron nevű herbicid szintézisének prekurzora. Előbbit a trifluortoluol nitrálásával, majd redukciójával nyerik (ennek eredménye meta-H2NC6H4CF3), majd ebből az aromás aminből állítják elő a karbamidszármazék herbicidet.
A flumetramid (6-[4-(trifluormetil)fenil]morfolin-3-on) nevű vázizomrelaxánst is trifluortoluolból állítják elő.
A 19F NMR-spektrumában egyetlen szingulett jel található -63,2 ppm-nél.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Trifluorotoluene című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.