| Tyumeny (Тюмень) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Föderációs alany | Tyumenyi terület | ||
| Alapítás éve | 1586 | ||
| Polgármester | Szmetanyuk Sz. | ||
| Irányítószám | 625000 | ||
| Körzethívószám | 3452 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 872 077 fő (2025. jan. 1.) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 102 m | ||
| Terület | 86,31 km² | ||
| Időzóna | YEKT (UTC+5) | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Tyumeny weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tyumeny témájú médiaállományokat. | |||
Tyumeny (Siberian Tatar: Цимкетора -Tsimketora) Szibéria első orosz alapítású városa. Moszkvától 2138 km-re a Transzszibériai vasútvonal mentén. A Tyumenyi terület és az orosz szénhidrogén-bányászat központja.
Lakosainak száma 872 077 fő (2025. január 1.).
Neve minden bizonnyal mongol eredetű; a mongol tümen (jelentése: „tízezer”; régi jelentése „nemzetségi szállásföld”). Eszerint etimológiailag kapcsolatban áll a magyar „tömény” szóval. Egy kevéssé valószínű feltevés szerint a név a manysi nyelvből származhat, az viszont egy török nyelvi „Csimgi”, „Csingi-Tura” település nevére vezethető vissza.
Tyumeny Nyugat-Szibériában, a Tobol mellékfolyója, a Tura partján helyezkedik el. Itt haladt a Közép-Ázsiából a Volga vidékére vezető ősi karavánút. Hajózható folyók kapcsolják Szibéria északi és keleti területeihez.
Tyumenyt, Szibéria első orosz alapítású települését 1586-ban hozták létre az Ázsiából Európába, a Volga vidékére vezető ősi karavánút mentén.
Tyumeny területén 5000 évvel ezelőtt telepedtek meg ugor törzsek. Időszámításunk első századában török nyelvű népcsoportok foglalták el a területet, és a 14. században az Arany Horda kánsága települt ide. A kánság központja Csingi-Tura tatár település volt. A tatárok közötti viszályok során az Aranyhorda felbomlását követően létrejött a Szibériai Kánság. Ennek székhelye valahol a Tobol mentén volt. A tatár támadások megakadályozására 1586-ban a félig lerombolt Csingi Tura közelében, a Tura folyó partján épült fel Tyumeny, egy orosz cölöpvár.
Tyumeny Közép-Ázsia, Perzsia és Kína irányában hamarosan Oroszország fontos kereskedelmi központjává vált . A várost vízi utak kötik össze Kelet- és Észak-Szibériával, így nem véletlen, hogy Szibéria első folyami gőzhajóját itt bocsátották vízre 1836-ban. A 19. század végén, a Transzszibériai vasútvonal megnyitását követően a város ipara jelentős fejlődésnek indult. Hajóépítés, bőripar stb..
Tyumeny ipara 1941-ben gyökeresen átalakult. Oroszország európai körzeteiből 22 nehézipari üzemet evakuáltak a városba. Ekkor hadihajóktól kezdve tankokon és lőszeren át szinte mindent gyártottak itt.
De a város gazdaságának legjelentősebb változása 1970-es években történt a tyumenyi szénhidrogén mezők felfedezésével. Tyumeny és környéke korunkban az orosz olajipar és földgáztermelés egyik központja.
A Tyumenyi Állami Egyetem Szibéria 6., Oroszország 59. egyetemeként 1973-ban nyílt meg az 1930-ban alapított Pedagógiai Főiskola alapjain. Az intézmény klasszikus tudományegyetem, melynek 12 500, kihelyezett tagozatait és társintézményeit is figyelembe véve pedig összesen több mint 35 000 hallgatója van.