| Uelzen | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Alsó-Szászország | ||
| Járás | Uelzen járás | ||
| Alapítás éve | 1250 | ||
| Polgármester | Jürgen Markwardt | ||
| Irányítószám | 29525 | ||
| Körzethívószám | 0581 | ||
| Rendszám | UE | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 32 703 fő (2025. dec. 31.) | ||
| Népsűrűség | 240,68 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 43 m | ||
| Terület | 135,88 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
![]() | |||
| Elhelyezkedése Alsó-Szászország térképén | |||
| Uelzen weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Uelzen témájú médiaállományokat. | |||
Uelzen (kiejtése kb. 'ülcen', város Németországban, Alsó-Szászországban.
A város Hamburg, Hannover és Ludwigslust között, Lüneburgtől mintegy 35 kilométerre délre, a Lüneburger Heide keleti részén fekvő település.


A várost 1250-ben alapították. Alapítása után 20 évvel János Braunschweig-Lüneburg hercege városi joggal is felruházta, annak köszönhetően, mivel a város a Hamburg-Hannover közötti kereskedelmi útvonal mellett feküdt.
1374-től Uelzen is tagja lett a Hanza városok szövetségének. A város virágzása azonban csak a 17. századig tartott. A harmincéves háború és egy 1646-os pusztító tűzvész nyomán az egykor virágzó város jelentéktelen mezőgazdasági településsé sorvadt. Újjáépítésére csak a 19. század végén, az első ipari üzemek megnyitásával került sor.
1830-ban a város mellett található Ebstorf-kolostor-ban találtak rá a középkor legnagyobb, 1330 körül készült térképére (Ebstorfer Weltkarte), amelyet Gervasius von Tilbury apát leírása alapján készítettek. 1943-ban a térkép eredetije megsemmisült, fakszimiléje a kolostorban található.
A várost érinti a B4-es (Gifhorn – Lüneburg), B71-es (Salzwedel – Soltau), B191-es (Dömitz – Celle) és a B493-as úton.
z A61-es és az A6-os autópálya.
Uelzenben átfut az Elba mellett fekvő csatorna ( Elbe-Seitenkanal), és itt a uelzeni kikötő 1976 óta található.