Una

Források

Az Una folyó forrása a horvátországi Donja Suvaja falu közelében található, és több kisebb forrásból áll. A vízhozam alapján a legnagyobb egy nagy méretű karsztforrás, amely 396 méteres tengerszint feletti magasságban fakad; a neve Vrelo Une, és ezt tekintik a folyó fő forrásának. A nagy mélységből feltörő víz egy kerek, nyugodt, kékeszöld, 30 méter hosszú és 15 méter széles tavat alkot, amelyet a Lička Plješevica és a Stražbenica hegységek erdei és meredek sziklafalai vesznek körül. A forrásból kifolyó Una folyó nagyjából 20 méterrel lejjebb alkotja meg első mésztufagátját és vízesését, majd mintegy 100 méterrel lejjebb egy másik, 3-4 méter magas nagy vízesést. Magát a forrást 248 méteres mélységig tárták fel és térképezték fel, ami a Dinári-karsztvidék legmélyebb, és a világ ötödik legmélyebb feltárt forrásává teszi. Egyedülálló esztétikai, ökológiai, geomorfológiai és hidrológiai értéke miatt a forrást és az azt körülvevő, összesen 163 hektáros területet 1968-ban természeti területté nyilvánították.

Az Una karsztos vízadó rétege nagyrészt Horvátország területén helyezkedik el. Maga a vízadó réteg hatalmas területet foglal el az északnyugati Koranától a délkeleti Velika Popináig. Magában foglalja a Lička Plješevica, a Čemernica és a Kis-Kapela hegységek hegyvidéki területeit, valamint a Koreničko, a Bijelopolje, a Krbavsko és a Lapačko polje karsztmezőket. Az összes említett karsztmező közvetlen kapcsolatban áll magának a folyónak a forrásával, valamint a közeli egyéb forrásokkal (Klokot, Vedro Polje, Dobrenica, Ostrovica).

A forrás vízhozama az 1987-ben mért 0,076 m³/s-os minimumtól a 2009-ben mért 98,1 m³/s-os maximumig terjed, az átlagos vízhozam pedig 7,21 m³/s. Úgy tűnik, hogy a forrás kifolyási kapacitása korlátozott, amit a karsztos kifolyócsatorna szűkös méretei, a karszt vízvisszatartó képessége, a nyomás alatti vízáramlás és a más vízgyűjtőkbe történő átfolyás okozhat. A forrásból évente kifolyó víz teljes mennyisége 105×10⁶ m³és 350×10⁶ m³ (1,2×10¹⁰ ft³) között mozog. A víz hőmérséklete egy viszonylag szűk, 8 és 11 °C (46–52 °F) közötti tartományban ingadozik, az átlag 9,5 °C (49,1 °F), amiből arra is következtetni lehet, hogy a felszínre törő víz hosszú időt tölt a karsztos felszín alatti rendszerben. Az átlagos, minimális és maximális havi, valamint évi vízhozamok az utóbbi időben növekedni látszanak, ellentétben a közeli régiók más forrásainak csökkenő tendenciájával, amelyet a globális felmelegedésnek tulajdonítanak.

Felső szakasz

A folyó felső szakasza a forrástól Bihács városáig tart.

A forrásból való kilépése után a folyó körülbelül 5 kilométert tesz meg, mielőtt eléri a Krka folyóval való összefolyását, ezután mintegy 7 kilométeren át Bosznia-Hercegovina és Horvátország határát képezi, majd először lép be teljesen Boszniába, és Martin Brod falun keresztülfolyva egy vízesésrendszert alkot, amelynek teljes esése körülbelül 54 méter. Martin Brod alatt az Una több mint kétszeresére duzzad az Unac folyóval való egyesülésekor. 9 kilométerrel lejjebb, Kulen Vakuf városánál a folyó nyugat felé kanyarodik, ahol a kis Ostrovica mellékfolyó csatlakozik hozzá, majd folytatja útját általában északi irányban. Kulen Vakuf alatt a folyó egy völgyben kanyarog Klisa falu mellett, mielőtt mintegy 8 kilométer megtétele után ismét eléri a horvát határt. Ezúttal a folyó körülbelül 18 kilométeren át alkotja a határt, és egy szurdokon vág keresztül, zúgók és vízesések láncolatát hozva létre, amelyek közül a legnagyobb és legnevezetesebb a Štrbački buk.

Miután másodszor is teljesen belép Bosznia területére, a folyó a Troslap és Dvoslap vízeséseket alkotja, ezt követően kilép a nemzeti parkból, és Lohovo, valamint Račić falvakon folyik keresztül. Ezután a folyó lassan belép a Bihácsi-medencébe, áthalad Ripač, Golubić és Pritoka falvakon, felveszi a Dobrenica vizét, és több szigetet, valamint apró vízesést alakít ki, mielőtt végül, mintegy 70 kilométernyi teljes folyás után megérkezik Bihács városába. Itt a folyó számos különböző méretű szigetet hoz létre, amelyeket gyakran kisebb vízesések öveznek; ezek egy része magántulajdonban van, míg mások nyilvánosak és gyakran népszerű fürdőhelyek. Magát a városközpontot az Una folyó öleli körbe, és egy csatorna vezeti el a vizet a folyóból egy kis vízerőműbe. Az Una egy másik kis mellékfolyója, a Drobinica egy szabályozott csatornában folyik át a városon, mielőtt az Unába torkollik. Felső szakaszán meredek, 0,232%-os lejtéssel és nagyszámú vízeséssel rendlkezik. A teljes esése 154 méter egy 66,5 kilométeres szakaszon. Erre a szakaszra jellemző a karbonátos ásványok lerakódása, a mésztufa képződése, valamint a kifejezett karsztos hatás.

Középső szakasz

A folyó középső szakasza Bihács városától Novi Grad városáig és a Sanával való összefolyásáig tart.

Nem sokkal a városból való kilépése után a folyó felveszi a rövid Klokot folyó vizét, majd kanyarogva, lassan kelet felé fordul, mielőtt beér Pokoj faluba, ahol éles kanyart vesz észak felé, és belép a Bihács és Bosanska Krupa közötti szurdokvölgybe, ahol ismét fokozatosan kelet felé fordul. Az Una Kostela vízerőmű nem sokkal a kanyon bejárata után található, és jelenleg ez az egyik a két vízerőmű közül a folyó főágán, a másik a kis teljesítményű bihácsi erőmű. A kanyon átlagosan körülbelül 150 méter mély, sziklafalait dús növényzet borítja. Egy a két várost összekötő út követi a folyót a kanyonon keresztül. Miután mintegy 27 kilométert folyik benne, a folyó kilép a kanyonból, és Bosanska Krupa városába érkezik, ahol észak felé fordul. Akárcsak Bihácsnál, a folyó itt is több szigetet formál, amelyeket kis vízesések vesznek körül. Bosanska Krupa alatt a folyó felveszi a rövid Krušnica folyó vizét, mielőtt északnak tartana Bosanska Otoka városa felé, ezután a boszniai entitáshatár vonalát képezi, majd nem sokkal később utoljára alakítja ki a Horvátországgal közös határt, és torkolatáig határfolyó marad. Nem sokkal azután, hogy határfolyóvá válik, a folyó belép Novi Grad városába, ahol a Sana folyóval való összefolyása található. A Sana az Una leghosszabb és legjelentősebb mellékfolyója, amely nagymértékben megnöveli a folyó vízhozamát. A vízesések és a mésztufa ezen a szakaszon ritkábbak, bár még mindig jelen vannak. A Sanával való összefolyás jelzi a folyó középső szakaszának végét és az alsó szakasz kezdetét. A folyó teljes hossza Bihać és Novi Grad között mintegy 103 km, lejtése 0,067%, esése pedig 69,5 méter.

Alsó szakasz

A folyó alsó szakasza Novi Grad városától a folyótorkolatig tart.

Novi Grad városából kilépve a folyó általában északkeleti irányba folyik a Száva folyóval való, Jasenovac közelében található összefolyásáig. A folyó mentén ezen a szakaszon található főbb városok és falvak: a boszniai jobb parton Novi Grad, Kostajnica és Kozarska Dubica, a horvátországi bal parton pedig Dvor na Uni, Hrvatska Kostajnica és Hrvatska Dubica. A korábbi szakaszokon oly gyakori vízesések, zúgók és mésztufasziklák az alsó szakaszon szinte teljesen hiányoznak, mivel az Una itt az érett folyó jellegzetességeit veszi fel: hordaléksíkságokon kanyarog, lejtése pedig alacsony. A Szávával való összefolyása közelében található néhány holtág, amelyeket a köznyelvben Stara Unának (szó szerint „Öreg-Una”) neveznek. Mintegy 212 kilométernyi teljes hossz után az Una a horvátországi Jasenovac falu közelében ömlik a Száva folyóba. A folyó teljes hossza Novi Grad és Jasenovac között mintegy 72 km, lejtése 0,041%, szintkülönbsége pedig 29,6 méter.