Martin Brod

Martin Brod
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásBosznia-hercegovinai Föderáció
kantonUna-Szanai
községBihács
Jogállásfalu
Irányítószám151599
Körzethívószám(+387) 37
Népesség
Teljes népesség124 fő (2013)
Népsűrűség32,21 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság330 m
Terület3,85 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 29′ 20″, k. h. 16° 08′ 31″44.488833°N 16.141861°EKoordináták: é. sz. 44° 29′ 20″, k. h. 16° 08′ 31″44.488833°N 16.141861°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Martin Brod témájú médiaállományokat.

Martin Brod (szerbül: Мартин Брод) szerb falu Bosznia-Hercegovinában, Bihács községben, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában.

Fekvése

Bihács központjától légvonalban 42 km-re délkeletre, Drvartól 20 km-re északnyugatra, közvetlenül a horvát határ mellett fekszik azon a helyen, ahol az Unac belefolyik az Unába. Megközelítés Bihács felől is lehetséges Kulen Vakufon keresztül, majd további 8 km-t kell menni az új aszfaltúton.

Népessége

Lakossága 2013-ban 124 fő volt, mely csaknem teljes egészében szerb etnikumú volt.

Nemzetiségi csoport Népesség
1991
Népesség
2013
Szerb 180 120
Bosnyák 2 1
Horvát 1 0
Jugoszláv 5 0
Egyéb 0 3
Összesen 188 124

Története

Ermény/Ormán (Rmanj) középkori vára a 14. század végén vagy a 15. század elején épült az Unac és az Una folyók találkozásánál. Királyi várként a középkori Lapac megye székhelye volt. Az 1396-os feljegyzések szerint ezt a várat Konubának (castrum Conub) hívták. A várat Zsigmond magyar király 1431-ben Frangepán Miklósnak zálogosította el. 1436 körül egy ideig a várban lakott Frangepán János özvegye, Nelipić Katalin, aki leveleit Ormán grófnéja néven írta alá. 1449-ben a birtokmegosztáskor a várat János gróf fia, Frangepán György cetini gróf szerezte meg. 1505-ben Corvin János özvegye, Frangepán Beatrix volt a birtokosa. 1525-ben még említik várnagyát, de utána sorsa ismeretlen. A 15. században a vár alatt egy iparos-kereskedő település fejlődött ki, melyet 1494-ben már „civitas”ként (város) említenek. Itt egy átkelőhely is volt az Unán.

A rmanji kolostor

Az első megbízható információ a rmanji kolostorról 1498-ból származik. A kolostor alapításának pontos éve nem határozható meg, bár a 16. század végén ez volt a legnyugatibb szerb ortodox kolostor. Az első megbízható adat a rmanji kolostor létezéséről 1443-ból származik, a török nyomásra kitört szerb népvándorlások idejéből, amelyben a kolostor szerzetesei is részt vettek. A Rmanj szerzetesek említése a 15. század végére tehető, 1498-ból, amikor Petar, Petrašanin és Vukodrag hercegek fizettek a kolostor létrehozásáért. 1515 nyarán ezüst tárgyakat kapott, egy nagy ezüst kehelyt és egy nagy ezüst tömjénezőt. Miután ezt a területet az Oszmán Birodalom meghódította, a kolostort a szerzetesek 1578-ban ideiglenesen elhagyták. Teli Hasan pasa boszniai beglerbég testvére, Gavrilo Predojević ortodox szerzetes székhelyeként újjáépíttette. A 17. század elején a Dabar-Bosznia Szerb Ortodox Metropolita székhelye lett, és körülbelül 110 évig maradt ebben a minőségében. Miután a törökök 1663-ban felgyújtották a kolostort, később újjáépítették, majd 1737-ben ismét elfoglalták. Az 1787–1791-es osztrák-török háború során újra leégett. Az oszmán hatóságok 1863-ban engedélyezték a kolostor újjáépítését, ez két év alatt sikerült is. Az 1875-ös és 1876-os boszniai oszmánellenes felkelés során súlyosan megsérült. A következő évben Arthur Evans ellátogatott Rmanjba (amit "Ermanja" néven nevezett), és egyik levelében leírta a kolostortemplomban okozott károkat, amelyeket egy boszniai muszlim hűbérúr vezette csapatok okoztak. A kolostort 1883-ban ismét megjavították. A második világháborúban a kolostorban a jugoszláv partizánok tábori kórházát szerveztek. Emiatt a németek bombázták, és 1944. április 23-án teljesen megsemmisítették. Bosznia-Hercegovina nemzeti műemlékévé nyilvánították.

A múltban Martin Brod minden lakója vízből és annak energiájából élt. Martin Brodban szinte minden háznál folyik egy patak, és mindegyiket egy vagy akár két malom szolgálta ki. A környező területekről gabonát vittek Martin Brodba, ahol lisztté őrölték. Ez annyira jól menő tevékenység volt, hogy maguknak Martin Brod lakosságának soha nem kellett gabonát vetniük, mert azt a gabona megőrléséért cserébe szerezték meg.

1995-ig, Jugoszlávia felbomlásáig a település Drvar község része volt.

Nevezetességei

A martin brodi nagy vízesés

Fordítás