Papari

Papari
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásBosznia-hercegovinai Föderáció
KantonUna-Szanai
KözségBihács
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 37
Népesség
Teljes népesség511 fő (2013)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság215 m
Terület3,87 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 50′ 54″, k. h. 15° 48′ 04″44.848300°N 15.801100°EKoordináták: é. sz. 44° 50′ 54″, k. h. 15° 48′ 04″44.848300°N 15.801100°E

Papari falu Bosznia-Hercegovinában, Bihács községben, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában.

Fekvése

Bihácstól légvonalban 6, közúton 8 km-re északnyugatra, a horvát határ mellett fekszik. A település 414 m magas Izačićka glava alatt, a baljevac-željavai terasz, valamint a Mriježnica és Jaruga patakok közötti enyhe lejtőn alakult ki. Vízzel a Jaruga időszakos mellékvize, a Jasika-patak látta el, ami azt jelentette, hogy víz az esős időszakban volt, de ahogyan ez megszűnt, kiszáradtak a források is. A település régen egy muszlim és egy ortodox részre oszlott. A muszlimok lakta részének házai a falu két, egymást keresztező útja mentén sorakoztak, míg az ortodoxok lakta rész házai szétszórtan, a Jaruga-patak két oldalán álltak. Négy településrésze: Jaruge, Selimanovići, Zečići és Šumar Selo volt.

Népessége

Nemzetiségi csoport Népesség
1991		 Népesség
2013
Szerb 99 1
Bosnyák 485 486
Horvát 1 1
Jugoszláv 9 0
Egyéb 0 23
Összesen 588 511

Története

A falu utcás részétől nem messze épületmaradványok találhatók, mely helyet „Crkvinának” nevezik és a hagyomány szerint a török hódítás előtt templom állt ott. A falu a karlócai béke után települt be Likából érkezett családokkal. Ekkor érkeztek a Selimanović, a Salčinović, a Jakupović és a Šumar család ősei. Később a környező településekről újabb családok települtek be. Az ortodox családok részben az osztrák-magyar megszállás előtt, részben utána érkeztek. A lakosság főként mezőgazdaságből élt, de sokan vándoroltak ki Amerikába is. A szerb lakosság a boszniai háború végén menekült el.

Nevezetességei

A középkori falu templomának maradványa. Az egykori templomra már csak némi építőanyag törmelék emlékeztet. A helyet az idősek Grčka crkva (azaz görög templom) néven ismerik. Václav Radimsky azonosította a középkori templom maradványaként 1893-ban.

Jegyzetek

  1. 1 2 3 "Naselja Bihaćkog sreza iz 1922, godine i porijeklo stanovništva". vikici.ba. Hozzáférés: 2023. december 23.
  2. 1 2 "Popis 2013 u BiH – Bihać" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2023. december 16.
  3. ↑ "Arheološki leksikon BiH Tom. 2". Sarajevo: Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo. 1988. Hozzáférés: 2024. január 13.

További információk

Ez a bosznia-hercegovinai településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!