Fekvése
Bihács központjától légvonalban 12, közúton 16 km-re északra a Horvátország felé vezető izačići határátkelő közelében található. A hely másik neve Gata Ilidža. A Gata szó azt jelenti, hogy kád, a török Ilidža (Ilica) név pedig azt jelenti, hogy fürdő. Velika Gata a Bisovac hegyétől a Kordun határáig húzódó dombos vidéken terül el. Régi településrészei a Bisovac alatt található Srpska Gata, a Korana felé található Čerkezovac, a karsztsíkságon fekvő Brezik, valamint a Rujnicáig húzódó Rastovača. Egykor Mala Peća és Bugar falvak is ide tartoztak.
Története
A Gata környéken, valamint az egész Bihácsi mezőn a római kultúra és a mindennapi élet számos maradványa található. Itt élt az illír japodi törzs, amely különféle víz- és forráskultuszokat ápolt, ebből fejlődött ki a római fürdő agglomeráció. A rómaiak ideérkezésével a forrást elfalazták és fürdőként használták, ami minden római tartományban gyakori módszer volt. A római kultúrában és társadalmi életben a fürdők különleges helyet foglaltak el, amelyet hódításaik és gyarmatosításaik során sem adtak fel. A fürdő építésekor kihasználták a víz gyógyászati tulajdonságait, mellyel a rómaiak leggyakrabban megszüntették a torokgyulladással és ízületi gyulladással, valamint a túlzott evés-ivás következményeivel kapcsolatos panaszokat, és ezzel a római közösségben egy új rekreációs és szociális központ jött létre.
Gatáról az első írásos emlékek a 13. századra nyúlnak vissza. Területén két középkori templom alapja is megtalálható, az egyik Čerkezovacon a Koranánál fekvő Gavranić Brodnál, a másik a Kamenjak hegy alatt. A föld alkalmasabb állattartásra, de a lakosság a túlzsúfoltság miatt inkább mezőgazdasággal foglalkozott.
Bosznia-Hercegovina
é. sz. 44° 55′ 04″, k. h. 15° 49′ 16″44.917800°N 15.821100°EKoordináták: é. sz. 44° 55′ 04″, k. h. 15° 49′ 16″44.917800°N 15.821100°E
