| Unglovasd (Koňuš) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Szobránci | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1414 | ||
| Polgármester | Jozef Hrinkanič | ||
| Irányítószám | 072 63 | ||
| Körzethívószám | 056 | ||
| Forgalmi rendszám | SO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 332 fő (2025. dec. 31.) | ||
| Népsűrűség | 16 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 270 m | ||
| Terület | 23,23 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Unglovasd weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Unglovasd témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Unglovasd (1899-ig Konyus, szlovákul: Koňuš) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.
Szobránctól 7 km-re északkeletre, a Szobránc-patak és az ukrán határ között fekszik.
A települést soltész általi betelepítéssel alapították 1400 körül, 1414-ben említik először. Nagymihályi és tibai nemesek birtoka volt. 1599-ben 30 jobbágyház állt a településen. Később a lakosság száma csökkent. 1715-ben 10, 1720-ban 18 háztartása létezett. A faluban vízimalom működött és szőlőskertje is volt.
A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „KONYUS. Elegyes falu Ungvár Várm. földes Ura Szirmay Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Tibének szomszédságában, és annak filiája, határja közép termékenységű, réttye, legelője meg lehetős, vagyonnyai is középszerűek.”
1828-ban 39 háza és 400 lakosa volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kónyus, Ungh vm. orosz falu, ut. p. Szobránczhoz keletre 1 1/4 órányira: 12 romai, 320 g. kathol., 40 zsidó lak. Roppant erdő. Hegyes, sovány határ. Fürészmalom. A helységhez keletre 3/4 órányira most is láthatni a kónyusi vár romait. F. u. gr. Sztáray, Nyeviczkey.”
A trianoni diktátumig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.
| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 385 | 353 | 351 | 332 |
| Különbség | -8,31 % | -0,56 % | -5,41 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 325 | 332 |
| Eltérés | +2,15 % |
1910-ben 600, többségben ruszin anyanyelvű lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.
2001-ben 369 lakosa volt.
2011-ben 366 lakosából 349 szlovák volt.