Vajsav

Vajsav

Szerkezeti képlet
IUPAC-névButánsav
Kémiai azonosítók
CAS-szám107-92-6
PubChem264
ChemSpider259
EINECS-szám203-532-3
DrugBankDB03568
KEGGC00246
MeSHButyric+acid
ChEBI30772
RTECS számES5425000
SMILES
CCCC(=O)O
InChIKeyFERIUCNNQQJTOY-UHFFFAOYSA-N
Beilstein906770
Gmelin26242
UNII40UIR9Q29H
UN-szám2820
ChEMBLCHEMBL14227
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képletC4H8O2
Moláris tömeg88,1051 g/mol
MegjelenésSzíntelen, kellemetlen szagú folyadék
Sűrűség0,96 g/cm³, 20 °C
Olvadáspont-5 °C
Forráspont163 °C
Oldhatóság (vízben)korlátlanul elegyedik
Savasság (pKa)4,83
Veszélyek
Főbb veszélyekMaró (C)
R mondatokR34
S mondatok(S1/2), S26, S36, S45
Lobbanáspont72 °C
LD502000 mg/kg (patkány, szájon át)
Rokon vegyületek
Rokon karbonsavakPropionsav, Valeriánsav
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A vajsav vagy butánsav egy szerves vegyület, egy telített monokarbonsav. Színtelen, kellemetlen szagú, maró folyadék. Vízzel korlátlanul elegyedik, de vizes oldatából kisózható. Ez azt jelenti, hogy ha vizes vajsavoldathoz vízben jól oldódó sókat adnak, a vajsav cseppekként kiválik. Van egy szerkezeti izomerje, ez az izovajsav. A sóit és az észtereit butirátoknak (vagy butanoátoknak) nevezik. A természetben megtalálható a vajban és az izzadságban.

Kémiai tulajdonságai

Előfordulása a természetben

Vajsav baktériumok. Ezzel a névvel számos spóraképző, anaerob baktériumfajt jelölnek (Clostridium butyricum, C. acetobutylicum, C. pasteurianum, C. beijerinckii stb.), amelyek cukorból, gyakran keményítőből is vajsavat, butil-alkoholt képeznek, miközben ecetsav, szén-dioxid és hidrogéngáz keletkezik. A természetben megtalálható. Előfordul például a vajban, az izovajsavval együtt, glicerinnel alkotott észtere alakjában. A vajban körülbelül 3-4%-nyi mennyiségben található. A vaj avasodásakor a kellemetlen szagot a vajsav szabaddá válása okozza. Előfordul az izzadságban és a húsban is. A Ginkgo biloba termése erjedésekor vajsav szabadul fel, ezért közparkokban csak a hím növényeket ültetik.

Az úgynevezett vajsavas erjedéskor is vajsav keletkezik. Egyes baktériumok képesek vajsavas erjesztésre, ezek a vajsavbaktériumok, ilyen például a Clostridium butyricum. Ez semleges közegben a cukrokat úgy bontja le, hogy főként vajsav és ecetsav keletkezik.

Előállítása

Keményítőből, cukrokból, glicerinből állítható elő vajsavas erjesztéssel. Szintetikusan n-butanol vagy butiraldehid oxidációjával nyerhető.

Felhasználása

A vajsavat vajsavészterek előállítására használják fel. Ezek kellemes illatú vegyületek, emiatt az illatszeripar használja fel őket. A kisebb szénatomszámú vajsavésztereket oldószerként is alkalmazzák. Felhasználják gyógyszerek és kártevőirtó szerek előállítására is.

Jegyzetek

  1. 1 2 3 4 5 6 7 8 A vajsav vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. november 12. (JavaScript szükséges) (angolul)
  2. ↑ Négyjegyű függvénytáblázatok, összefüggések és adatok. Nemzeti tankönyvkiadó, 2006.
  3. 1 2 3 A vajsav (ESIS)[halott link]
  4. ↑ "Vajsav baktériumok - Kertészeti lexikon". https://www.tuja.hu. {{cite web}}: External link in |publisher= (súgó)

Források

További információk