Vercors

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Vercors (egyértelműsítő lap).

Vercors
Született	1902. február 26. Párizs, Franciaország
Elhunyt	1991. június 10. (89 évesen) Párizs
Álneve	Vercors Joë Mab for Jean Bruller
Állampolgársága	francia
Házastársa	Rita Barisse
Foglalkozása	író illusztrátor színműíró gravírozó francia ellenálló grafikusművész karikaturista
Iskolái	École alsacienne ESIEE Paris Saint-Cyr-i Katonaiskola
Sírhelye	Montparnasse-i temető
Írói pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Jellemző műfajok	próza
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Vercors témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Jean Marcel Bruller (írói álnevén Vercors) (Párizs, 1902. február 26. – Párizs, 1991. június 10.) francia író, illusztrátor. Legismertebb műve az 1942-ben kiadott A tenger csendje (Le Silence de la mer) című elbeszélése.

Élete

Apja, Brüller Lajos Magyarországról 15 évesen emigrált Franciaországba, ahol francia szerzők kiadója volt. Anyja, a francia Ernestine Bourbon ifjúkorában tanítónőként dolgozott. Villamosmérnöki diplomája megszerzése után illusztrátor lett. Apja története ihlette az Út a csillag felé (La marche à l’Étoile) című novelláját.

1938-ban Pierre de Lescure biztatására felvette a Vercors álnevet, a délnyugat-franciaországi Vercors-hegységre(wd) utalva (amely a II. világháború alatt a francia ellenállás egyik legendás helyszínévé vált).

1941-ben Franciaország német megszállása alatt Lescure-rel megalapította a Les Éditions de Minuit-t, melynek első kiadványa Vercors A tenger csendje (Le Silence de la mer) című elbeszéléskötete lett. Az álnéven megjelent kisregény szerzőjéről csak évek múltán derült ki, hogy valójában kicsoda. A mű a német megszállók álnok, képmutató, barátkozást imitáló párizsi politikájának felismerése az első személyben megszólaló francia főhős és a házába költöztetett német tiszt kapcsolatán keresztül.

A tenger csendjét a világ szinte valamennyi nyelvére lefordították.

Művei

Magyarul

• A tenger csendje; ford. Dormándi László; Pantheon, Bp., 1946
• Út a csillag felé; ford. Dormándi László; Szikra, Bp., 1948
• Tropi-komédia; ford. Pap Gábor, bev. Bajomi Lázár Endre; Új Magyar Kiadó, Bp., 1955
• Amerre a szél fúj; ford. Hegedüs Zoltán; Európa, Bp., 1958 (Modern könyvtár)
• L'impuissance. Tehetetlenség / Ce jour-là. Azon a napon; ford. Balázs György; Terra, Bp., 1958 (Kétnyelvű kis könyvtár)
• A tenger csendje és más elbeszélések; ford. Balázs György, Hegedüs Zoltán, Rubin Péter, utószó Rubin Péter; Európa, Bp., 1960
• Sylva. Regény; ford. Kárpáty Csilla; Európa, Bp., 1965
• A Medúza tutaja; ford. Dániel Anna; Európa, Bp., 1971 (Nők könyvespolca)
• A csend csatája. Éjféli emlékek; ford. Rubin Péter; Gondolat, Bp., 1973
• Mesék borogatás közben; ford. Szoboszlai Margit; Móra, Bp., 1974
• Vízbarázdák / Mint két testvér. Kisregények; ford. Pap Gábor; Európa, Bp., 1975 (Európa zsebkönyvek)
• Farkascsapda; ford. Karinthy Judit; Európa, Bp., 1982
• A rókalány. Három kisregény / Győzelem / A tenger csendje / Sylva; ford. Szávai Nándor, Rubin Péter, Kárpáty Csilla; Magyar Könyvklub, Bp., 1999

Források

• Vercors élete és munkássága – Literatura
• Alkotói adatlapja a Moly oldalán
• Adatlapja a Les Éditions de Minuit honlapján

További információk

• Legeza Ilona: Vercors: Farkascsapda
• Almoragh: Vercors: Sylva
• Vercors az IMDb-n (angolul)

Ez az íróról, költőről, irodalmárról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

1. ↑ "LIBRIS". Svéd Nemzeti Könyvtár. 2012. szeptember 17. Hozzáférés: 2018. augusztus 24.
2. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2024. február 2.