Volksstimme

Volksstimme
A főszerkesztőség épülete Magdeburgban
A főszerkesztőség épülete Magdeburgban
Főszerkesztő
  • Franz Kadell (2001–2010)
  • Alois Kösters (2011. október 1. – 2023. február 23.)
  • Marc Rath (2023. február 24. – )
Nyelvnémet
SzékhelyMagdeburg
A Volksstimme weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Volksstimme témájú médiaállományokat.

A Volksstimme (a. m. Népszava) egy napilap Szász-Anhalt északi és középső részén, székhelye Magdeburgban található. Terjesztési területe az egykori Magdeburg járás határain belüli. A Mitteldeutsche Zeitung Szász-Anhalt déli részén, az egykori Halle járás területén jelenik meg. Közép-Szászország-Anhaltban a Volksstimme regionális napilapként jelenik meg. Csak az Altmark régióban van versenytársa, az 1990-ben alapított Altmark Zeitung.

A Volksstimmét a Mitteldeutsche Verlags- und Druckhaus GmbH adja ki, amely a Bauer Media Grouphoz tartozik. 2020 januárja óta a Bauer Media Group tulajdonában van a Mitteldeutsche Zeitung is, Szász-Anhalt második legnagyobb napilapja.

Az újság hetente hatszor, hétköznapokon jelenik meg rajnai formátumban. A tartomány fővárosának helyi kiadása, a Magdeburger Volksstimme országszerte terjesztik és idézik; alcímében évekig továbbra is a korábbi polgári-liberális Magdeburgische Zeitung hagyományos nevét használta.

2023. február 24. óta Marc Rath a főszerkesztője.

Története

A magdeburgi székház 1929 előtt

A Volksstimmét 1890. július 1-jén alapították meg szociáldemokrata beállítottságú napilapként, a kor politikai vitáinak helyeként. A kezdeti napok összes szerkesztője egymás után börtönbüntetést kapott. A rendőrség felszólította az újságban említett személyeket, hogy tegyenek magánvádas feljelentést személyiségijoguk megsértése címén. (Hogy a rendőrség törvényesen eljárhasson velük szemben.) A rendőrség kihallgatta a hirdetőket. Tilos volt az újság reklámozása kávézókban és hasonló létesítményekben. 1897 novemberének végétől 1898 januárja közepéig az újság könyvesboltjának kirakatait két rendőr őrizte, hogy megakadályozzák az emberek betekintését. Gyakran elkobozták a könyveket, képeket vagy folyóiratokat. Öt és fél hónap leforgása alatt huszonhat vádat emeltek August Müller szerkesztő ellen. Müllert egyszer négy év börtönbüntetésre ítélték felségsértésért, annak ellenére, hogy a szóban forgó időpontban szabadságon volt. Az ítéletet ezután két és fél hónap letöltése után hatályon kívül helyezték. Helyette Albert Schmidtet három év börtönbüntetésre ítélték, amelyet teljes egészében letöltött. Később öngyilkos lett. 1910-ben a Volksstimme számba vette az újság helyzetét, és kijelentette, hogy az újság fennállásának 20 éve alatt összesen körülbelül 14 év börtönbüntetést szabtak ki a szerkesztőire. Ezen felül ötszámjegyű bírságok és költségek is voltak. Az újság alapításakor a parlamentarizmust ellenző fiatalabb szociáldemokrata generáció erős befolyással bírt, különösen Hans Müller és Paul Kampffmeyer szerkesztők körében. August Bebel ezt személyes megjelenéssel ellensúlyozta Magdeburgban, aminek eredményeként 1890 augusztusában mindketten lemondtak szerkesztői tisztségükről. 1890-ben a Volksstimme 14 embert foglalkoztatott.

1902. január 1-jén a szintén 1890-ben alapított és Halberstadtban kiadott Volkszeitungot egyesítették a Volksstimmével. Az első világháború előtt a Volksstimme példányszáma elérte a 34 000-et. A főszerkesztő Paul Bader volt. Az 1920-as években a példányszám 40 000-re emelkedett. Az újságnak saját nyomdája, könyvesboltja és kiadója volt. 250 embert foglalkoztattak.

A Volksstimmét a nemzetiszocialisták 1933-ban betiltották. 1947 augusztusától a magdeburgi SED újságjaként, 1952 óta pedig a magdeburgi SED kerületi vezetésének lapjaként jelent meg. Miután a szerkesztőség 1990. január 15-én elszakadt a kiadótól, a magazint immár függetlenül írják. A tulajdonjog átruházása a munkaerőre nem történt meg. Az SPD mint korábbi tulajdonos lemondott tulajdonjogáról, és ehelyett részesedést fogadott el a Dresdner Sächsische Zeitungban.

1991-ben a Treuhandanstalt 13 ajánlatot kapott a Volksstimme privatizációjára és átvételére, amely Fritz Faber egykori magdeburgi nyomdájában működött, ahol 1944-ig a Magdeburgische Zeitung is megjelent. Ott állították elő Németország legrégebbi folyamatosan kiadott újságját, amelyet a 19. században alapítottak. Azóta a Volksstimmét a Magdeburger Verlags- und Druckhaus GmbH adja ki, amely a programjairól és újságjairól ismert Bauer Verlagsgruppe Hamburg, ma már Bauer Media Group teljes tulajdonú leányvállalata. A nyomda az 1990-es évek közepe óta Barlebenben található, a Börde járásban, néhány kilométerre Magdeburgtól északra, a fő szerkesztőség pedig 1998 óta van ott. A Mitteldeutsche Zeitung 2020. januári megvásárlásával a kiadót Mitteldeutsche Verlags- und Druckhaus GmbH-ra nevezték át.

Kiadása

A Volksstimme eladott példányszáma az utóbbi tíz évben évente 3,8%-kal, tavaly pedig már 4,3%-kal csökkent. Jelenleg[mikor?] 115 327 nél tart. Az előfizetések a teljes példányszám 85,1 százalékát teszik ki.

Helyi kiadások

Terjesztőüzlet, 1991

Főszerkesztők

1947 óta:

Időszak Név
1947–1950 Robert Büchner
1950–1953 Arno Gropp
1953–1958 Karl Jakobi
1958–1969 Herbert Kopietz
1969–1990 Heinz Wiese
1990–1992 Karl-Heinz Schwarzkopf
1992–1994 Reinhold Stimpert
1994–1999 Heinzgeorg Ötte
1999–2001 Paul-Josef Raue
2001–2010 Franz Kadell
2010–2011 Peter Wendt és Günther Tyllack; színészek
2011–2023 Alois Kösters
2023 óta Marc Rath

Jegyzetek

  1. ↑ Marc Bartl (2023. február 23.). "Marc Rath führt Bauers Volksstimme und Mitteldeutsche Zeitung – Alois Kösters geht". Hozzáférés: 2023. február 23.
  2. ↑ Bernd Kaufholz (2020. január 14.). "Magdeburg: Journalisten wählten neue Chefredaktion". volksstimme.de. Volksstimme Magdeburg. Hozzáférés: 2020. január 15.

Fordítás