| Waszlavik László | |
| Született | Waszlavik László József 1951. december 16. (74 éves) Miskolc |
| Beceneve | Gazember,
Petőfi, Velorex, Sámán, Bőgatya, Szabadcsapat, Waszlavik gazember gazfickó Lacika |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | énekes |
| Zenei pályafutása | |
| Műfajok | punk, világi, népzenei |
| Aktív évek | 1979-től napjainkig |
| Együttes | A. E. Bizottság Vágtázó Halottkémek Csiga Biga |
| Kapcsolódó együttes(ek) | Nagy Feró Grandpierre Attila Wahorn András |
| Hangszer | énekhang |
A Wikimédia Commons tartalmaz Waszlavik László témájú médiaállományokat. | |
Waszlavik László József (Miskolc, 1951. december 16. –) Magyar Arany Érdemkereszttel és Lukács Mózes Emlékdíjjal kitüntetett hagyományőrző, népdal-, sztyeppiszimbolika- és Csontváry Kosztka Tivadar-kutató, rockzenész, művésznevén: Waszlavik „Gazember, Petőfi, Velorex, Sámán, UllmannMónika, Szabadcsapat László – általában ezek különböző variánsait használja. A Magyar Nemzet szerint „felvételei elméletileg magyar és balkáni népek népzenei motívumaira épülnek, és jellegzetesen szegényes, sámánisztikus töltésűek, ugyanakkor a punk is nagy hatással van rá, igaz, bevallottan, ő ehhez csak a „keverőpultot” szolgáltatja, mert híján van mindenfajta tehetségnek” (sic!).

Miskolcon született, ahol apja meteorológusként éppen repülőszolgálatot teljesített. Innen szülei régi lakhelyére, a Dunakanyarba kerültek vissza, ahol kisgyermek korától fogva zenélt tangóharmonikán. A budapesti Fazekas Mihály Gimnázium matematika tagozata után ukrán nyelvterületen, Lvovban végezte el a műszaki egyetemet, ahol számítástechnikát (hardveres) tanult. Az akkor használatos nagyszámítógépek alkatrészeiből készítette első stúdiómagnóját. Később orosz–francia műszaki fordítóként és tolmácsként dolgozott. Autodidakta módon tanult meg harmonikázni, de járt zeneiskolába is klarinét szakra, a szolfézs elsajátítása végett.
1979-ben az A. E. Bizottság együttes alapítója és első vezetője volt. A híres Fekete Bárányok koncertre (1980) ő ajánlotta be az együttest Nagy Ferónak, a Beatrice, a Hobo Blues Band és a P. Mobil előzenekarául. A Bizottságban koncepcionális viták során szembekerült Wahorn Andrással, ezért hamarosan kitették, és 1980-ban a Beatrice, valamint párhuzamosan a Vágtázó Halottkémek tagjai közé került.
A CsigaBiga nevű újhullámos együttes alapítója. 1982-től saját zenekara van. Az 1980-as évek második felében „Kelet-Európai Rock Sámán”-ként közel húsz koncertet tartott Nyugaton. 1987-ben Global Shaman Maxi címmel Münchenben megjelent első lemeze.


Az 1990-es évek elején Waszlavik két „Nemzeti Zenei Fesztivált” szervezett, melyek célja a hagyományápolók, és az azt számos műfajban feldolgozók közös szerepeltetése, ill. a magyar szellemű zenei törekvések összefogása. Saját kazettái mellett más, főleg népzenei és hagyományőrző kiadványok megjelentetésénél bábáskodott. Tagja a Magyar Hagyományőr Világszövetség Elnökségének.
2006-ban és 2007-ben művészeti fővédnöke volt a Leukémia Fesztivál – Segélykoncert a leukémiás betegekért jótékonysági rendezvénynek, mindkét rendezvényen koncertet is adott. Fellépője volt a szintén jótékonysági „Mindig van kiút – ANTI-DROG Fesztivál" 2007-nek is. Gyakori vendége az Aba napoknak.
Többször fellépett a 2006-os Kossuth téri kormányellenes tüntetéseken, amely alkalomra külön dalt is írt „Forradalom szele járja Budapestet” címmel, amely azonban „Kossuth tér induló” néven vált közismertté.
2017-től magyar és sztyeppi szimbolikával foglalkozik, orosz és angol tudományos cikkei jelennek meg az Academia.edu-n szkíta, hun és ótürk műtárgyak, eredet- és teremtésmondák értelmezéséről, amik a magyar csillagmítoszi iskola eredményein alapulnak.
A 2018-as MOGY-on jelenti be a "Csontváry-kód" feltörését, a Csontváry-centenárium évében, 2019 márciusában jelenik meg első Csontváry-könyve, ami a képekbe rejtett irodalmi, történelmi, vallási, magánéleti, életmód- és egyéb témákat és téziseket mutatja ki szoros dekódolással. Részt vesz a centenáriumi Csontváry-rendezvényeken, többek között a Csontváry-100 tudományos emléknap kezdeményezője.
A 2021-es Raffaello-könyve leírja az európai festészet Csontváryéhoz hasonló, de attól különböző, EDM-rendszerűnek elnevezett általánosan használt rejtett nyelvezetét. 2025-ig ezt a rendszer több mint 100 képen azonosította és publikálta az Academia.edu-n (többek között Bosch, Dürer, Rembrandt, Velazquez, Delacroix, M. S. mester, Szinyei, Garay, Jan Matejko, Vasznyecov és számos más festő művein).
2022-ben az „Academia Letters” kiadásában (az Academia.edu nyilvános nemzetközi oppozíciójú pályázati anyagai) jelent meg a Remete Szent Pál élete mint zodiákus mese című tanulmánya (angol nyelven), ami a nemzetközi tudományosság szélesebb körében is számot ad a magyar csillagmitoszi iskola fontosabb elméleti alapvetéseiről.
2022-ben a Magyar Művészeti Akadémián is terítékre került Csontváry zodiákus kódolási rendszere, összevetve a nyugat-európai zodiákus kódolási gyakorlattal.
2024-ben hét ismertebb Grimm-mese részletes asztrálmitoszi elemzése alapján arra a következtetésre jutott, hogy az eddigi feltételezésekkel ellentétben azok nem egyszerűbb, például „négyévszakos” logikájúak, ellenkezőleg, igen gazdag és fejlett zodiákus szimbolikájúak, sokszor erős keresztény mitológiai áthallásokkal.
2025-ben jelent meg „A magyar népdal szimbolikája” című elektronikus könyve.