Werther-malom
| Werther-malom | |
| Első Budapesti Gőzmalom Rt., Erzsébet Gőzmalom | |
| Település | Budapest III. kerülete |
| Cím | Budapest, Bécsi út (régi Zsigmond u. 59.) |
| Iparág | malomipar |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1853 |
| Megnyitás | 1853 |
| Bezárás | 1930-as évek |
| Lebontás éve | 1930-as évek után |
 vasúti kapcsolat nem épült ki a malomhoz | |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | gyár |
| Térkép | |
 Werther-malom
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 31′ 21″, k. h. 19° 02′ 15″47.522440°N 19.037490°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 21″, k. h. 19° 02′ 15″47.522440°N 19.037490°E | |
| További képek | |
Werther Frigyes gőzmalma egy budapesti gőzmalom volt.
Története
A gőzmalom az első pesti / budai gőzmalmok között épült 1853-ban a mai III. kerületi Bécsi út – Dara utca – Árpád fejedelem útja közötti, majdnem a Harcsa utca magasságáig lenyúló telken (korabeli címén Zsigmond u. 59.). Az építtető Werther Frigyes később csődbe ment, a hitelezői vették át az üzemet. 1866-tól Budai Gyárudvar Rt. néven működött, a cég 1876/1877-től felszámolás alá került (1878-ban fel is számolták), ezért a malomnak újabb tulajdonosa lett az Első Budapesti Gőzmalom Rt. keretében. Az 1930-as évektől Erzsébet Gőzmalomként hivatkoztak rá.
A telep gépházainak tervezőjét Ifj. Wagner János személyében nevezik meg a források.
Elbontásának pontos ideje nem ismert.
Jegyzetek
- ↑ Klement, i. m., 143. o.
- ↑ Asztalos Tamás: „Esélyt adunk, utat mutatunk” Az Aszódi Javítóintézet története 1884–2019, EMMI Aszódi Javítóintézet, Általános Iskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola Kiadása, Aszód, 2019, ISBN 978-615-00-6185-6, 25. o.
Források
- Klement Judit: Gőzmalmok a Duna partján. A budapesti malomipar a 19–20. században. Budapest, 2010, ISBN 978-963-346-946-0
- 1895-ös Budapest térkép részlete
- 1903-as Budapest térkép részlete
- 1908-as Budapest térkép részlete
- 1937-es Budapest térkép részlete
Kapcsolódó szócikkek
| Gőzmalmok Budapest területén |
|---|
 |
