Élete
Az iskolai tanulmányai után Heidkamp a géplakatosi mesterséget tanulta ki. 19 éves korában, 1902-ben csatlakozott a Császári Haditengerészethez, és több hajón is pumpamesterként szolgált altiszti rangban (Maat).
_0232.jpg)
1912-ben került át a Seydlitz csatacirkálóra (nagycirkálóra), melynek fedélzetén részt vett az 1915. január 24-én megvívott doggerbanki csatában. 10:40-kor a Seydlitz hátsó, D jelű lövegtornyát a Lion brit csatacirkáló egyik 343 mm űrméretű nehézgránátja találta el, aminek következtében a 6000 kg kivetőtöltet lángra kapott, és pillanatok alatt a két hátulsó lövegtorony csaknem teljes legénységével (165 fő) végzett. Az első tiszt, Förster korvettkapitány parancsára Heidkamp behatolt a hajó füsttel ellepett III. részlegébe, ahol a hátsó lövegtornyok készenléti lőszerkamráinak az elárasztó szelepei voltak. Heidkampnak sikerült Franz Müller tűzoltó segítségével megnyitnia a már vörösen izzó szelepeket, és ezzel a kamrákat elárasztania. Ennek során súlyos égési sérüléseket szerzett a kezén, és az égési gázok belélegzése is élethosszig tartó szövődményeket okoztak számára. A tettével azonban megakadályozta a készenléti lőszer felrobbanását, ami bizonyosan a csatacirkáló pusztulásával járt volna.
Az önzetlen fellépésével nem csak a több mint 1000 tengerésznek mentette meg az életét, mivel a hajó megmaradásával a találatot is pontosan ki lehetett elemezni, és a hiányosságokat pótolni lehetett. Ennek köszönhetően nem fordult többet elő olyan eset, hogy egy német kapitális hadihajót egyetlen találat elszenvedése az egész hadihajó megsemmisülésével fenyegessen. Ezzel szemben a skagerraki csatában a britek három csatacirkálót (Indefatigable, Queen Mary, Invincible) és több ezer embert veszítettek el hasonló találatok következtében. Heidkamp a tettéért Vaskereszt Másodosztálya, valamint a Frigyes Ágost-kereszt Másodosztálya kitüntetésekben részesült, és fedélzeti tisztté léptették elő. A felépülése után Heidkamp visszatért a Seydlitzre, egészen a Scapa Flow-i elsüllyesztéséig (1919. június 21.) rajta szolgált. Ezt követően a britek hadifogságba vetették, ahonnan csak 1920-ban szabadult, és térhetett vissza Németországba.
Mivel a háborúban szerzett sebesülései miatt már nem tudott lakatosként dolgozni, apja vegyesáruboltját vitte tovább Untereschbachban. Heidkamp nős volt, és négy gyermeke született (három lány és egy fiú). A doggerbanki csata során szerzett füstmérgezés kései szövődményeibe halt bele 1931-ben.