Willem Barents

Willem Barents
Született

Formerum
Elhunyt1597. június 20. (46-47 évesen)
Novaja Zemlja
Állampolgársága
Házastársawife of Willem Barents
Foglalkozása
  • felfedező
  • térképész
  • sarkkutató
  • navigátor
  • hajóskapitány
  • maritime cartographer
  • tengeri utazó
  • felfedező
Halál okaskorbut
A Wikimédia Commons tartalmaz Willem Barents témájú médiaállományokat.

Willem Barents, hollandul Willem Barentsz (Hollandia, Nyugati Fríz-szigetek, Terschelling, ?1550. – Oroszország, Novaja Zemlja, 1597. június 20.) holland hajós és felfedező, az északi sarkvidéki expedíciók úttörője.

Első útja (1594)

1594 június 6-án hagyta el Amszterdamot négy hajóval, hogy Szibériától északra keresse a feltételezett Északkeleti átjárót. A hajóraj parancsnoka Cornelis Naij tengernagy volt, a vállalkozás igazi lelke azonban Barents kormányos, akinek tervei alapján északról akarták megkerülni Novaja Zemlját.

Második útja (1595)

A következő évben már hét hajóval indult a szibériai partvidék és a Vajgacs-sziget közti szoros felé, mivel Nassaui Móricz kinevezte őt az expedíció vezetőjének, de a fagyok beállta előtt nem érte el a nyílt vizet.

Harmadik útja (1596)

Harmadik utazása sem érte el a célt, és eközben életét vesztette. Ezen az úton két hajója volt. Az utazás közben megpillantották a Medve-szigetet (Bjørnøya) és Svalbardot (Spitzbergák). Itt a hajói szétváltak.

Barents hajója – miután észak felől megkerülte Novaja Zemlját – átjárót keresett a Kara-tengerre, de a jég fogságába esett. Novaja Zemlján kellett telelniük. Ők voltak az első európaiak, akik túlélték a sarki telet. A hajó egy részét szétszedték, és a fájából építettek menedéket maguknak. Mivel a jég még 1597 első felében is fogva tartotta a hajót, úgy ítélték meg, hogy nem maradhatnak tovább, ezért a legénység június 13-án két, fedélzet nélküli csónakon útnak indult. A többség megmenekült, de Barents június 20-án meghalt.

A Novaja Zemlján töltött szörnyű tél történetét Gerrit de Veer, a hajó ácsa örökítette meg naplójában. Ő volt, aki először számolt be a Novaja Zemlja jelenségként ismert légköri anomáliáról.

Telelőhelyét, faházát 1871-ben, naplójának egy részét 1875-ben találták meg. Számos hagyatékát Hágában őrzik.

Róla neveztek el több földrajzi fogalmat:

Galéria

Jegyzetek

  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10.
  2. 1 2 3 "Notable Names Database" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. június 20.
  3. ↑ "Store norske leksikon". Great Norwegian Encyclopedia (norvég (bokmål) nyelven). Hozzáférés: 2026. október 18.
  4. 1 2 3 4 "ECARTICO" (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. július 16.
  5. ↑ "Encyclopædia Britannica". Encyclopædia Britannica Online (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  6. ↑ "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  7. ↑ "Store norske leksikon". Great Norwegian Encyclopedia (norvég (bokmål) nyelven).
  8. ↑ "darwin-online.org.uk/content/frameset?pageseq=1&itemID=A813&viewtype=text".

Források

További információk