William Crookes

William Crookes
Született1832. június 17.
London
Elhunyt1919. április 4. (86 évesen)
London
Állampolgárságabrit
HázastársaEllen Humphrey (1856–)
Foglalkozása
TisztségePresident of the Royal Society (1913–1915)
IskoláiImperial College London
Kitüntetései
Lista
SírhelyeBrompton temető
A Wikimédia Commons tartalmaz William Crookes témájú médiaállományokat.

William Crookes (London, 1832. június 17. – London, 1919. április 4.), 1897-től sir William Crookes angol fizikus, kémikus, a tallium felfedezője.

Életrajza

A londoni College of Chemistry hallgatója volt, majd ott is állt munkába, mint August Wilhelm von Hofmann asszisztense (1850–1854). 1856-ban magánlaboratóriumot rendezett be magának Londonban, és ezután ott dolgozott; eleinte főleg fotográfiai folyamatokat vizsgált.

Az ólomkamrás kénsavgyártás közben keletkező kamraiszapból még 1851-ben szelén-cianidokat különített el (ezzel ő a vegyületcsoport felfedezője), majd ezek spektrumát tüzetesebben vizsgálva fedezte fel (1861-ben) a tallium elemet. Meghatározta ennek pontos atomtömegét és tanulmányozta kémiai tulajdonságait. Részletesen vizsgálta több más elem (ritkaföldfémek, urán, rádium) kémiai viselkedését, vegyületeit is. A talliumnak azt az ásványát, amelyből az elemet kimutatta, róla nevezték el crookesitnek — (Tl, Cu, As)2Se.

1859-ben ő alapította a Chemical News című folyóiratot. Ugyanabban az évben ő használta először az égő magnézium fényét sötétben fényképezéshez.

Fénymalom (radiométer)

1874-ben ő találta föl az első radiométert. Ez az úgynevezett Crookes-féle fénymalom egy kisnyomású gázzal töltött üvegbúra, és abban egy tű hegyére illesztett négykarú lapátos kerék, az egyik oldalukon sötétre festett, másik oldalukon fényes lapátokkal. Ha megvilágítják, a kerék forogni kezd.

Crookes-cső működés közben
William Crookes 1884-1885 körül
William Crookes 1904-ben

1879-ben A sugárzó anyagról publikált elmélete az elektronelmélet fontos előfutára volt.

Az elektromos kisülést ritkított gázokban tanulmányozta, és ehhez 1875-ben tökéletesítette a katódsugárcsöveket, amiknek általa használt változatát Crookes-csőnek nevezzük. E csövekkel végzett kísérletei során fedezte fel, hogy a katódból sugarak indulnak ki (katódsugarak).

A katódsugarakakról megállapította, hogy egyenes vonalban haladnak, és ha valamilyen anyagba csapódnak, akkor hőhatásuk van és fluoreszkálást okozhatnak. Felfedezte a kisülési csövek katódzónájában kialakuló, később róla elnevezett Crookes-féle sötét teret is. A Crookes-cső továbbfejlesztett változatát használva azután Joseph John Thomson mutatta ki, hogy a katódsugarakat elektronok alkotják.

Vizsgálta a légköri nitrogén megkötődését, tanulmányozta, miként reagál az ívfényben az oxigénnel.

Kifejlesztette (1903-ban) az alfa-részecskék számlálására alkalmas cink-szulfid ernyőt — ez a műszer a spintariszkóp (1904).

Főbb művei

Magyarul megjelent

Jegyzetek

  1. 1 2 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10.
  2. 1 2 "Encyclopædia Britannica". Encyclopædia Britannica Online (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  3. 1 2 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  4. 1 2 "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus.
  5. ↑ "Gran Enciclopèdia Catalana". Nagy Katalán Enciklopédia (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia.
  6. 1 2 Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Крукс Уильям, 2015. szeptember 28.
  7. 1 2 "Store norske leksikon". Great Norwegian Encyclopedia (norvég (bokmål) nyelven). Hozzáférés: 2026. október 18.
  8. ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Крукс Уильям, 2015. szeptember 27.
  9. ↑ "www.darwinproject.ac.uk/letter/?docId=nameregs/nameregs_5474.xml".
  10. ↑ "Award winners : Davy Medal" (angol nyelven). Hozzáférés: 2018. december 30.
  11. ↑ "www.thersa.org/about/albert-medal/past-winners".
  12. ↑ "Award winners : Copley Medal" (angol nyelven). Royal Society. Hozzáférés: 2018. december 30.
  13. ↑ "www.fi.edu/en/laureates/william-crookes".
  14. ↑ "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. június 14.

Források