| Karmosbéka | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Dél-afrikai karmosbéka (Xenopus laevis) | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Karmosbéka témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Karmosbéka témájú kategóriát.
|
A karmosbéka (Xenopus) a békák (Anura) rendjébe sorolt pipabékafélék (Pipidae) családjának egyik neme. Tudományos nevét a görög ξενος, (xenos=furcsa) és a πους, (pous=láb) szavakból alkották.
Fajai az afrotropikus faunaterületen, tehát Afrika trópusi és szubtrópusi területein, a Szaharától délre honosak. Legismertebb faja a dél-afrikai karmosbéka (Xenopus laevis), amelyet a fejlődésbiológia, molekuláris biológia, toxikológia és az idegtudomány modellszervezetként tanulmányoz — egyúttal a terraristák is igen kedvelik.
Teste lapult, enyhén tojásdad, áramvonalas. Az áramlás érzékelésére szolgáló, öltésszerű oldalvonal kivételével sima bőrét rendkívül csúszós nyálkaréteg borítja. Háromujjú lábain az ujjak végén feltűnő karom látható. Erőteljes hátsó lábának ujjai között teljes úszóhártya feszül. Szeme a fejtetőn ül. Pupillája kerek, szemhéja nem mozgatható. Nyelve nincs, dobhártyája belső.
Különlegessége, hogy a legtöbb kétéltűtől eltérően vérében nincs haptoglobin.
Iszapos tavakban él. Kitűnően úszik.
A 21. század elejére húsz faját írták le: