Zagyva

Zagyva
A Zagyva Szolnoknál
Közigazgatás
Országok	Magyarország
Vármegyék	Nógrád, Heves, Pest és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Jelentősebb városok	Bátonyterenye, Pásztó, Hatvan, Jászberény és Szolnok
Földrajzi adatok
Hossz	179,4 km
Forrásszint	500 m
Vízhozam	9,6 m³/s
Vízgyűjtő terület	5676,6 km²
Forrás	Zagyvaróna, a Medves-hegység déli pereme
é. sz. 48° 08′ 27″, k. h. 19° 52′ 17″48.140833, 19.87138948.140833°N 19.871389°E
Torkolat	Tisza (Szolnoknál) → Duna → Fekete-tenger
é. sz. 47° 10′ 20″, k. h. 20° 12′ 08″47.172277777778, 20.20236111111147.172278°N 20.202361°E
Elhelyezkedése
A Wikimédia Commons tartalmaz Zagyva témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

A Zagyva a Tisza jobb parti mellékfolyója, a Cserhát, a Mátra és a Jászság meghatározó vízfolyása. A 179,4 kilométer hosszú folyó teljes szakasza Magyarországon található; ezzel a leghosszabb, az ország területén eredő és ott is torkolló folyó. Vízgyűjtő területe ugyanakkor kis részben átnyúlik Szlovákiába. A Zagyva Salgótarján Zagyvaróna városrészének közelében ered, és Szolnok belterületén torkollik a Tiszába. Legnagyobb mellékfolyója a Tarna.

Eredete és lefolyása

A folyó felső szakasza a Medves-hegység déli peremén, Zagyvaróna térségében alakul ki, mintegy 500 méteres tengerszint feletti magasságban. A forrásvidék vízrajzát a természetes vízerek mellett a korábbi bányaművelés vízkivezetései is alakították, ezért egyetlen, állandó hozamú forráspont kijelölése nem egyértelmű.

Felső szakaszán a Zagyva dél felé halad a Cserhát és a Mátra között húzódó völgyben. Érinti Bátonyterenye, Mátraverebély, Pásztó és Lőrinci térségét, majd Hatvannál kilép az Alföldre. Innen kisebb eséssel, szabályozott mederben folyik a Jászságon keresztül. Jászberény belterületét átszeli, a Tarna torkolata alatt tovább halad délkelet felé, majd Újszász és Zagyvarékas térsége után Szolnokon ömlik a Tiszába.

A folyó felső és középső szakaszának vízügyi kezelője a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, alsó szakaszáé a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság. A Zagyva–Tarna vízrendszerét a vízgyűjtő egészének összefüggéseiben kezelik, mert a hegy- és dombvidéki mellékvizeken kialakuló gyors árhullámok a síkvidéki szakasz vízjárását is meghatározzák.

Vízgyűjtője és mellékvizei

A Zagyva vízgyűjtője 5676,6 km². A vízrendszer nyugati része a Cserhát és a Gödöllői-dombság, keleti része a Mátra és annak előtere felől kap vizet. A legnagyobb mellékfolyó a Tarna, amely Jászjákóhalma és Jásztelek térségében torkollik a Zagyvába. A Tarna saját, kiterjedt mellékvízrendszere miatt a szakmai tervezésben gyakran Zagyva–Tarna-vízgyűjtőként szerepel.

A Zagyva fontosabb közvetlen mellékvizei és csatornái a forrástól a torkolat felé haladva:

• a Kazár-patak, a Tarján-patak, a Bükk-völgyi-patak és a Kis-Zagyva a felső szakaszon;
• a Kövecses-patak, a Szuha-patak, a Bér-patak és a Vanyarci-patak a Cserhát és a Mátra előterében;
• a Galga Jászfényszaru térségében;
• a Tarna Jásztelek közelében;
• a Tápió Újszász térségében.

A vízgyűjtő síkvidéki részén több belvíz- és öntözőcsatorna is kapcsolódik a folyóhoz. A szabályozások során levágott kanyarulatok közül jelentős a Jásztelek melletti Pusztamizsei Holt-Zagyva és a Besenyszög térségében található, mintegy öt kilométeres Holt-Zagyva.

Vízrajza és vízjárása

A Zagyva vízjárása szélsőséges. A hegy- és dombvidéki vízgyűjtőn lehulló nagy mennyiségű eső, illetve a hóolvadás gyors árhullámokat indíthat el, míg tartós csapadékhiány idején a folyó vízhozama és vízszintje erősen lecsökkenhet. A korábban közölt vízrajzi összesítések Zagyvarékasnál 0,95 m³/s kisvízi, 9,5 m³/s középvízi és 254 m³/s nagyvízi vízhozamot adtak meg; ezek nem egyetlen év jellemző értékei, és a mérési helytől, valamint az időszaktól is függenek.

A vízügyi szolgálat többek között Pásztónál, Apcon, Hatvannál, Szentlőrinckátánál, Jászberénynél, Jászteleknél és Szászbereknél működtet vízmércét. A különböző állomások adatai közvetlenül nem hasonlíthatók össze, mert a vízmércék nullpontja és a mederszelvény eltérő.

Árvizek és árvízvédelem

A folyó szabályozása és töltésezése a települések, a mezőgazdasági területek és a közlekedési létesítmények árvízi védelmét szolgálta, ugyanakkor jelentősen átalakította a korábbi árteret és a folyó menti élőhelyeket. A felső vízgyűjtő árvízcsúcsainak mérséklésére az 1970-es években tározórendszert alakítottak ki. A Zagyván fekvő Mátraverebélyi-tározó árvízi térfogata 1,8 millió, a Maconkai-tározóé 2,5 millió m³; a vízrendszerhez tartozó Tarján-pataki tározó további 2,7 millió m³ árvízi térfogattal rendelkezik.

A Mátraverebélyi-tározó az 1970-es években kialakított árvízvédelmi rendszer része; egyesített műtárgyát később rekonstruálták. Az alsó vízgyűjtőn a jásztelki és a borsóhalmi szükségtározó rendkívüli árhullámok idején a víz egy részének ideiglenes kivezetésére szolgál.

Kiemelkedő árvízi időszak volt 2010, amikor a Zagyva–Tarna vízrendszerében többször kellett magas fokú készültséget elrendelni, és a szükségtározókat is igénybe vették. 2023 novemberében és decemberében ismét árhullámok vonultak le; a KÖTIVIZIG a Jászberény és Újszász közötti védvonalon rendelt el készültséget.

Települések a folyó mentén

A Zagyva az alábbi települések belterületét, külterületét vagy közigazgatási határát érinti, a forrástól a torkolat felé:

• Nógrád vármegyében: Salgótarján (Zagyvaróna), Mátraterenye, Nemti, Bátonyterenye, Mátraverebély, Tar, Pásztó, Szurdokpüspöki és Jobbágyi;
• Heves vármegyében: Apc, Zagyvaszántó, Petőfibánya, Lőrinci, Hatvan és Boldog;
• Pest vármegyében: Szentlőrinckáta;
• Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében: Jászfényszaru, Jászfelsőszentgyörgy, Jászberény, Jászjákóhalma, Jásztelek, Alattyán, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Szászberek, Újszász, Zagyvarékas és Szolnok.

Jászberényben a folyó a városszerkezet meghatározó eleme. A belvárosi ág felett több híd ível át, köztük a műemléki Kőhíd. Szolnokon a Zagyva torkolati szakasza a városi Tisza-part északi részéhez kapcsolódik.

Természetvédelem és élővilág

A Zagyva völgye az Északi-középhegységtől a Tiszáig összefüggő ökológiai folyosót alkot. Felső szakaszának környezetében található a Karancs–Medves Tájvédelmi Körzet, a Mátrai Tájvédelmi Körzet és a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet. A Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet 7425 hektáron őrzi a Cserhát délkeleti részének földtani, táji és élővilágbeli értékeit.

A Jászságban a folyóhoz kapcsolódik a Jászsági Zagyva-ártér (HUHN20078) és az Alsó-Zagyva (HUHN20089) Natura 2000 terület. A jelentősebb helyi védett területek közé tartozik a Jászberény és Jászfelsőszentgyörgy közötti Zagyva-ártér, valamint a jásztelki Pusztamizsei Holt-Zagyva. Az alsó folyószakasz hullámterében ártéri rétek, fűz–nyár ligeterdők, holtmedrek és mocsaras foltok maradtak fenn; a környező magasabb térszíneken szikes és löszgyepmaradványok is előfordulnak.

A folyó és mellékvizei halfaunáját a hegyvidéki és síkvidéki szakaszok eltérő élőhelyei alakítják. A vízrendszer természetvédelmi jelentőségét a vízi szervezetek mellett a hullámtéri erdők, rétek, kétéltűek, denevérek és a költöző madarak élőhelyei adják. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság a Zagyva és hullámtere kutatásába vízi makroszkopikus gerinctelenek, halak, denevérek és szárazföldi gerinctelenek vizsgálatát is bevonta.

Hatvan térségében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és partnere a Zagyva ökológiai folyosójához kapcsolódó Kincsem-tó vizes élőhelyének, továbbá a Kisgombosi tölgyes fás legelőjének rekonstrukcióját készítette elő. A tervezett beavatkozások célja a tó vízellátottságának és vízminőségének javítása, új állandó vizű mederrészek létrehozása, az inváziós fajok visszaszorítása, valamint a fészkelő és átvonuló madárfajok élőhelyének fejlesztése.

Lásd még

• Zagyva–Tarna köze
• Tarna (patak)
• Galga
• Tápió
• Kőhíd (Jászberény)

Jegyzetek

További információk

• Országos Vízügyi Főigazgatóság – vízállás- és vízrajzi adatok
• Magyarország 2021. évi vízgyűjtő-gazdálkodási terve
• Sablon:Commonskat-inline

Sablon:A Tisza vízrendszere