Zemenye-Selegd

Zemenye-Selegd (Zemendorf-Stöttera)
Zemenye, katolikus templom
Zemenye-Selegd címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Burgenland
Rang	község
Járás	Nagymartoni járás
Alapítás éve	866
Polgármester	Josef Haider (ÖVP)
Irányítószám	7023
Körzethívószám	02626
Forgalmi rendszám	MA
Népesség
Teljes népesség	1268 fő (2018. jan. 1.)
Népsűrűség	99 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	198 m
Terület	12,8 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 45′ 56″, k. h. 16° 27′ 17″47.765555555556, 16.45472222222247.765556°N 16.454722°EKoordináták: é. sz. 47° 45′ 56″, k. h. 16° 27′ 17″47.765555555556, 16.45472222222247.765556°N 16.454722°E
Zemenye-Selegd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zemenye-Selegd témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Zemenye-Selegd (Selegd 1899-ig Stodra, németül: Zemendorf-Stöttera, horvátul: Cemindrof-Štedra) község Ausztriában Burgenland tartományban, a Nagymartoni járásban. Közigazgatásilag ide tartozik Kisboldogasszony (németül Kleinfrauenhaid, horvátul Svetica) is.

Fekvése

Kismartontól 10 km-re délnyugatra a Vulka partján fekszik.

Nevének eredete

Selegd nevét a Vulka folyó régi nevéről (Seleg) kapta.

Története

A mai község két, egykor önálló falu Zemenye és Selegd egyesítéséből keletkezett. A termékeny talaj miatt területe már a neolit korban lakott volt. Jelentős régészeti emléke az ún. „Hexenhügel” magyarul „boszorkánydomb”, ami nem más, mint egy a hallstatti kultúra-beli halomsír.

Zemenye 1281-ben "Zebirna", 1317-ben "Zemene", 1324-ben "Semwerth", 1337-ben "Scebena", 1370-ben "Zemunye", 1396-ban "Poss. Zemenye", 1410-ben "Zemenye", 1430-ban "Zemenye al. nom. Chemigdorf" alakban szerepel a korabeli forrásokban. Az Osli nemzetség birtoka volt. Plébánosát a fraknói uradalom 1500-as urbáriumában említik először. A török 1529-ben, 1532-ben és 1683-ban is elpusztította. 1605-ben és 1620-ban Bocskai István, illetve Bethlen Gábor felkelői dúlták fel. A 17. századtól az Esterházy család birtoka volt. 1713-ban pestisjárvány pusztított. 1716-ban a falu közepén a Vulka partján egy Szent Sebestyén tiszteletére szentelt barokk kápolnát építettek, ez később egy tűzvészben elpusztult. 1824-ben épült fel Szent Mihály tiszteletére szentelt római katolikus temploma.

Fényes Elek szerint " Zemenye, németül Zemendorf, német f. Sopron vgyében, a német-ujhelyi országutban, Sopronhoz 2 mfd. 650 kath. lak. Határa inkább róna mint hegyes; van 761 hold szántóföldje, 10 h. rétje, 7 h. kertje, 72 h. szőlőhegye, 200 hold fenyves és nyir erdeje, vizimalma a Vilka vizén. Egész urbéri telek 28 1/8. Birja h. Eszterházy és a csornai prépost."

866-ban Adalwin salzburgi érsek látogatást tett a pannóniai szlávok fejedelme Pribina uralma alá tartozó területen. Ekkor említik, hogy „Ztradach” településen egy Szent István első vértanú tiszteletére szentelt templom áll. Ztradach feltehetően azonos a későbbi Selegddel, melyet 1010-ben „Stederach” alakban említenek ismét. A településnév ebben a formában a heiligenkreuzi apátság 13. századi oklevelében is megtalálható. Később a németben „Stedrach”, majd „Stödtra”, végül „Stöttera” alakban módosult.

Selegd 1324-ben "Poss. Zeredahel", 1360-ban, 1415-ben és 1434-ben "Zerdahel" alakban szerepel az írott forrásokban. Eredeti neve „Szerdahely” volt, birtokosa szintén az Osli nemzetség. A ma „Kapellenfeld” néven ismert területen Selegd és Zemenye között, ott ahol ma az iskola áll a középkorban kápolna volt. A török a falut 1529-ben, 1532-ben és 1683-ban is elpusztította. 1605-ben és 1620-ban Bocskai, illetve Bethlen Gábor felkelői dúlták fel. A 17. századtól az Esterházy család birtoka volt. 1713-ban pestisjárvány pusztított. A falunak 1720-ban nem volt temploma, a hívek a közeli Kisboldogasszonyra jártak istentiszteletre. A faluban csak egy fából készült harangláb állt, melybe ekkor vásároltak új harangot. 1751-ben új kápolna építésébe kezdett a falu és ezt használták 1826-ig, a templom megépítéséig. 1831-32-ben nagy kolerajárvány pusztított, melynek 64 helyi lakos esett áldozatául.

Fényes Elek szerint "Stodra, németül Stettera, német falu, Sopron vmegyében, Sopronhoz északra 2 mfd., 780 kath. lakossal. Van 762 hold elég termékeny szántóföldje, 43 hold rétje, 3 h. kertje, 46 h. szőlője és 76 hold erdeje; vizimalmok a Vulka vizén. Urbéri telek 28 3/8. Birja h. Eszterházy."

1910-ben Zemenyének 817, Selegdnek 837, többségében német lakosa volt, jelentős német (388 fő) kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Nagymartoni járásához tartozott.

Kisboldogasszony ősi templomát, mely a Vulkától északra a régi temető területén állt 1050-ben építették. A hagyomány építési idejét az 1200 körüli időre teszi. Ekkor történt ugyanis, hogy a birtokos két testvér Fraknói Konrád és Imre egy vita miatt párbajra készültek egy Fraknó és Kismarton közötti réten. A párbaj kezdetén jobbágyaik Istenhez és Szűz Máriához kezdtek imádkozni, hogy békítse meg őket. Ezt látva a testvérek kardjaikat eldobták és egymást megölelve kibékültek. Ezen a helyen a Nagyboldogasszony tiszteletére templomot építettek, melyet írásos forrás 1261-ben említ először. Régi kegyképe, mely a templom apszisában állt egy bizánci ikon másolata volt, 1460 körül készült. 1683-ban a török a templomot felégette, de 1693-ban barokk stílusban újjáépítették. A ma is látható kegyképet, mely a czestochowai „Fekete Madonna” másolata, 1694-ben a kegyúr Esterházy Pál nádor Fraknó várából hozatta a templomba. A templom mai formájában 1785-ben épült rokokó stílusban. Búcsúk alkalmával a 19. században 3-4000 hívő is összegyűlt itt.

Nevezetességei

• Zemenye Szent Mihály tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1824-ben épült klasszicista stílusban. Főoltárképe is 1824-ben készült. Oltárán a máriazelli Madonna másolata látható.
• Selegd Szent Ilona tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1826-ban épült. Tornyát 1900-ban építették. Főoltára 1909-ben készült. A templomot 1909-ben, 1948-ban és 1974-ben renoválták. Színes üvegablakai 1948-ban Bécsben készültek.
• Kisboldagasszony Mária Mennybemenetele tiszteletére szentelt római katolikus kegytemploma 1785-ben épült. Kegyképe a czestochowai Fekete Madonna másolata, az Istenanya és gyermeke fejükön ezüst koronával a 17. században készült, bár hátoldalán az 1461-es évszám látható. Hagymakupolás tornya a nyugati oldalon áll. Mennyezetképén a templom titulusa, Mária mennybemenetele ábrázolása látható. Mellékoltárait Dorfmeister István festette 1784-ben. A déli oldalán található Xavéri Szent Ferenc-kápolna 1694-ben, az északi oldali családi mauzóleum, a Rothermann család sírboltja a 19. század második felében épült. A templom kétmanuálos, pedálklaviatúrás orgonáját az ország egyik legszebb orgonájaként tartják számon, 1834-ben Stephan Hechinger építette. A templom nyugati oldalán álló temetőkápolna eredetileg román stílusú volt, melyet később gótikus stílusban építettek át. Mai formáját az 1718-as barokk átépítéskor kapta.
• Kisboldogasszony községben hunyt el 1706-ban Romanus Weichlein (sz. 1652 k.) osztrák zeneszerző és Benedek-rendi pap pestises megbetegedés következtében.

További információk

• Hivatalos oldal (németül)
• A község az Osztrák Statisztikai Hivatal honlapján (németül)
• Meinereise.at (németül)
• Kisboldogasszony mint búcsújáróhely (magyarul)
• Magyar katolikus lexikon (magyarul)

Jegyzetek

1. ↑ "Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018". Osztrák Statisztikai Hivatal. Hozzáférés: 2019. március 9.
2. 1 2 Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Bp., 1890
3. 1 2 Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.