A Zsolt a régi Solt személynév alakváltozata.
Czuczor Gergely és Fogarasi János a következő magyarázatot fűzi a szóban forgó névhez.
„… a névtelen jegyzőnél Zolta, a Budai kronikában Zoltan, Árpád fia, és Taksony atyja (Arpad genuit Zoltan, Zoltan genuit Taxun. Chronicon Budense). Mongol nyelven zoltai v. dzoltai v. Bálinti szerént az ai ikerhang a kiejtésben á-vá olvadván össze, zoltá am. szerencsés, zol v. dzol szótól, mely am. szerencse s jakut nyelven is eléjön.”
Ilyenformán a Zoltánok, Zsoltok – nemkülönben Solt város – neve Szerencsés jelentésű.