Konrád bajor herceg konfliktusba keveredik Gebhard regensburgi püspökkel (III. Henrik német-római császár nagybátyjával). A császár a püspöknek ad igazat, elveszi a hercegséget Konrádtól (aki korábban a császár akaratával szembemenve feleségül vette III. Ottó sváb herceg lányát) és saját négy éves fiának, Henriknek adja. Konrád fellázad és a németekkel háborúban lévő I. András magyar királyhoz menekül. Welf karintiai herceg csatlakozik Konrád felkeléséhez.
Henrik császár júniusban a triburi birodalmi gyűlésen német királlyá választatja fiát, IV. Henriket. A gyűlésen megjelennek András király követei és a császár számára előnyös feltételekkel (hadisarc, magyar segítség a császár hadjárataiban, területi engedmények) megtárgyalják a béke feltételeit. András azonban – Konrád herceg sugallatára – elutasítja a császár feltételeit. Az év végén a herceg vezetésével magyar fosztogató sereg tör be Stájerországba.
IX. Leó pápa koalíciót szervez a dél-itáliai normannok ellen. A pápa Benevento ügyében került közvetlen konfliktusba Humfred apuliai gróffal, de a normannokat gyors terjeszkedésük és fosztogatásaik miatt általános gyűlölet övezi Dél-Itáliában, így több herceg és gróf is csatlakozik az egyházfőhöz, aki Henrik császártól is kap némi katonai segítséget. A civitatei csatában a normannok döntő győzelmet aratnak a kétszeres létszámfölényben lévő koalíció felett, foglyul ejtik a pápát, akit 8 hónapon át Beneventóban tartanak fogva.
A bulgáriai besenyők újabb ellenük küldött bizánci sereget semmisítenek meg Preszlavnál. IX. Konstantin császár békét köt velük, a besenyők autonómiájukért cserébe visszaadják a megszállt városokat.
Angliában meghal Godwin wessexi gróf. Utóda fia, Harold, aki az ország déli harmadának uraként a király után az ország legerősebb főura.
I. Ramon Berenguer barcelonai gróf beleszeret Pons toulouse-i gróf feleségébe, Almodisba, akit elrabol és feleségül vesz (bár mindkettejüknek van törvényes házastársa).
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 1053 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
