I. András magyar király hazahívja Lengyelországból öccsét, Bélát és átadja neki a Nyitrai dukátust.
III. Henrik német-római császár utasítja Bonifác toszkánai őrgrófot, hogy kísérje Rómába a császár által kijelölt II. Damáz pápát. A IX. Benedeket támogató Bonifác vonakodik, csak a császár határozott fenyegetésére hajlandó elűzni Rómából Benedeket és trónra segíteni Damázt, akit júliusban az egyház fejévé szentelnek.
23 nappal felszentelése után meghal II. Damáz pápa (a gyanú szerint megmérgezték, mások szerint malária vitte el). III. Henrik decemberben Bruno touli püspököt jelöli ki pápának, aki a IX. Leó nevet veszi fel.
Adalbert, az előző évben kinevezett felső-lotaringiai herceg elesik a hercegség előző ura, a lázadó Gottfried elleni csatában. Henrik császár Adalbert öccsének, Gerhardnak adja Felső-Lotaringiát.
A besenyők Tirah kán vezetésével átkelnek az Al-Dunán és betörnek Északkelet-Bulgáriába. A bizánciak legyőzik őket és 15 ezer foglyot ejtenek, akiket megkeresztelnek és keletre akarják telepíteni a szeldzsukok elleni háborúhoz. A besenyők azonban a Boszporusznál fellázadnak, visszatérnek Bulgáriába, majd fosztogató portyákat intéznek Makedóniába.
Ázsia
Togril bég féltestvére, Ibrahim Inal vezetésével a szeldzsukok betörnek Örményországba. Mivel az előző évi balkáni felkelés miatt a kis-ázsiai themák katonáit nyugatra vezényelték, a helyi kormányzó a grúzok segítségét kéri. A döntetlenül végződő kapetroni csatában – amely a bizánciak és a szeldzsukok első összecsapása – a szeldzsukok elfogják a grúzok vezérét, Liparit herceget, akit később elengednek, miután megesküdött, hogy többé nem fog fegyvert ellenük.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 1048 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.