A magyar főnemesség egy része Csanádon gyűlik össze, ahol Gellért helyi püspök közreműködésével összeesküvést szőnek Orseolo Péter király ellen és behívják Vazul Kijevbe menekült fiait, Andrást és Leventét. A két herceg orosz és besenyő zsoldosok kíséretében érkezik Abaújvárra, ahol a Vata főúr vezette pogánylázadás népe várja őket. András színleg beleegyezik követeléseikbe, miszerint hozzák vissza a régi hitet, rombolják le a keresztény templomokat és űzzék el a papokat.
Orseolo Péter Székesfehérváron akarja összehívni egyre fogyatkozó híveit, de a város már bezárja előtte a kapuit. A király Németországba akar menekülni, de a határt már a felkelők ellenőrzik, ezért elfogadja András tárgyalási javaslatát és visszaindul. Útközben a felkelők megtámadják, beszorítják egy udvarházba és katonáit megölve elfogják és megvakítják. Pétert Fehérvárra viszik ahol hamarosan meghal.
A felkelők elől menekülő Gellért csanádi, Beszteréd nyitrai és Bőd egri püspököt a Duna pesti révjénél meggyilkolják a pogány lázadók. Beneta veszprémi püspöknek sikerül Andráshoz menekülnie.
Az év végén Andrást (valószínűleg a Kónsztantinosz Monomakhosz bizánci császár által küldött koronával) megkoronázzák. András fellép a pogánylázadás ellen és a következő év elejére helyreállítja a rendet.
III. Henrik német király Lotaringiába vezet hadat, ahol III. Gottfried felső-lotaringiai herceg fellázadt és IV. Dirk hollandi gróf is csatlakozott hozzá. A király visszafoglalja a Dirk által megszállt Vlissingent, majd legyőzi és elfogja Gottfridet, akinek visszaadja Felső-Lotaringiát, de fiát fogságban tartja. Később a fiú halálakor a háború kiújul.
Az előző évben trónra került II. Gozelon alsó-lotaringiai herceg meghal. Hercegségét III. Henrik király Luxemburgi Frigyesnek adja.
Az év végén III. Henrik Itáliába vonul, ahol a milánói érsek (Aribert érsek előző évi halálát követően a helybeliek választották meg Guidót) valamint a pápa helyzetét kell tisztáznia. Ekkor hárman is pápának tartják magukat: IX. Benedek, III. Szilveszter és VI. Gergely. Rómában december 20-án Henrik mindhármukat trónfosztottnak nyilvánítja, leváltja az összes római papot és Suidger bambergi püspököt nevezi ki egyházfővé, aki a II. Kelemen nevet veszi fel.
Karácsonykor II. Kelemen német-római császárrá koronázza III. Henriket.
Magnus norvég király kiegyezik nagybátyjával, a trónkövetelő Harald Sigurdsonnal és kinevezi őt uralkodótársának.
Nászir-i Huszrau perzsa költő és filozófus mekkai zarándoklatra indul. Hét évre nyúló utazásairól Sazafarnáma ("Utazások könyve") c. könyvében ad számot.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 1046 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.